Erdélyi Szövetség

"Széles körben ismertetnünk kell a félrevezetett világgal a valóságos magyar múltat, s az igazság feltárása által vissza kell szerezzük szétszakított népünk önrendelkezési jogát" (Wass A)

Támogatóinknak köszönjük a programjaink megvalósításához nyújtott segítséget:

 

 

támogatói logók

 

 NKA

Az 1988-ban Budapesten alapított Erdélyi Szövetség célja a közvetítői szerep vállalása a világban élő erdélyi kötődésű nemzetrészek között. 

Elérhetőségünk: 1052. Bp., V. ker. Semmelweis utca 1-3

E-mail  címünk: erdelyiszovetseg@gmail.com

 

Az Erdélyi Szövetség rövid története

Az Erdélyi Szövetség 1988. november 29-én alakult meg Budapesten.

 Az adott történelmi körülmények hívták életre. Előzményeihez tartozik, hogy alapító tagjai közül június 27-én többen részt vettek a falurombolás elleni tiltakozó felvonulás szervezésében, amelyre a Hősök terén került sor. Az események gyorsan követték egymást. Másnap a román hatóságok bezáratták a kolozsvári konzulátust. A sikertelen aradi Grósz-Ceausescu találkozó után Szűrös Mátyás járt Bukarestben szeptemberben. 

Az Állatorvosi Egyetemen tartott 1988. novemberi alakuló ülésen a magyar társadalom színe-java képviseltette magát, akikkel később különböző pártokban találkoztunk. Alapító tagok közé tartozik Köteles Pál, Raffay István, Páskándi Géza, Göncz Árpád, Kósa Ferenc, Botlik József, Kreczinger István stb.

Elfogadták az ideiglenes szervezeti és működési szabályzatot és az ideiglenes vezetőséget: dr. Márton János elnök, Csiki László, Halász Péter, Köteles Pál és Nagy László személyében. Örökös tiszteletbeli elnöknek Domokos Pál Péter nevezték ki. Ekkor az Erdélyi Szövetség az erdélyi magyarok érdekében és helyette emelt szót, nem lévén autonóm érdekképviseleti szervezete, azaz érdekképviseleti szervnek nevezte meg magát. Például az Erdélyi Szövetség közbenjárt, hogy az ENSZ genfi székhelyű Emberi Jogok Bizottsága tűzze napirendre a Romániában élő magyarok emberi és nemzeti jogfosztottságának állapotát.

1989. május 27-én került sor az Erdélyi Szövetség tényleges alakuló ülésére, az alapszabályzat elfogadására, a 17 tagú elnökség, a 3 tagú ellenőrző bizottság megválasztására. Június 10-én ügyvezető elnököt és társelnököket választottak Csepella Imre, Bajkó Mátyás, Krasznai Zoltán, Pomogáts Béla, Raffay Ernő Szotyori Judit, Teleki János személyében. 1991-92-ben Csepella Imre majd Beke György állt a szervezet élén. 1993-ban Székelyhidi Ágoston választották meg elnöknek.

Az Erdélyi Szövetség alapelve - lsd. az első rendes ülésen elfogadott Alapszabályzata Preambulumát -, hogy az országhatárok ellenére egy és oszthatatlan a magyar nemzet. Ennek megfelelően a Szövetség következetesen kereste és építette azokat a kapcsolatokat, amelyek ezt az egységet erősítik.

A magyar nemzet történeti hagyományaihoz híven vallja és vállalja a Kárpát-medencében élő népek egymásrautaltságát, és az együttműködés elmélyítését valamennyiük javára.

A nemzeti tudat fejlesztését, a nemzet sorskérdéseit, a térség valamennyi népe közös felelősségének elmélyítését felvállaló tanácskozásainkon, konferenciáinkon, fórumainkon szándékaink szerint egyre szélesebb rétegeket sikerült bevonni országhatáron belül és kívül.

Ennek szellemében a szervezet célja:

  • A Kárpát-medencében élő magyarok nemzettudatának és összetartozásának erősítése, beleértve a csángó magyarokat.
  • Erdély történelmi, közösségi, kulturális hagyományainak és értékeinek népszerűsítése az anyaországban.
  • Közösségi kapcsolatok támogatása erdélyi hagyományőrző, közművelődési és ifjúsági önszervező csoportokkal és helyi intézményekkel

1989-ben az Erdélyi Szövetség elkészített egy memorandumot az Amerikai Egyesült Államok elnöknek, megjelentette az Erdélyi Tükör negyedévi lapot, és Köteles Pál kezdeményezte az Erdélyi Füzetek kiadását. 1989 decemberében 20 magyar értelmiségi nyilatkozatot fogalmazott meg „testvéri kéznyújtás - jogos elvárások" címmel. Az aláírók között ott volt az Erdélyi Szövetség is.

Ezekben az első években szervezője volt az 1990-es és 1991-es egri tanácskozásoknak, a debreceni nagygyűlésnek, nemzetközi dokumentumok beterjesztésének. Nyilvános tényfeltárásban, tiltakozási akciókban, mozgalmi szerveződésben vállalt szerepet.

Az Erdélyi Szövetség feladatát az alapítási nyilatkozata szerint az egyetemes nemzet részét alkotó romániai magyarság magyarországi közösségi és kulturális érdekvédelmében, népszerűsítésében, támogatásában határozta meg. Ez a feladat 1990-től változott: az Erdélyi Szövetség azóta az eredetileg vállalt érdekeket képviselő országos kulturális szervezetként működik.

Az Erdélyi Szövetség fennállásának ebben a második szakaszában a rendszerváltás nemzettudatának szükséges és lehetséges változtatása irányában tevékenykedett: Ez egyfelől hazai és erdélyi közösség közötti kapcsolat kiterjesztésére irányult, másfelől tudományos tanácskozásokon, nemzetpolitikai vitáin, irodalmi, művészeti programok keretei között ismertette meg az egyetemes magyar kultúra Erdélyben született kimagasló eredményeit, Erdély történelmi szerepét a nemzet életében.

A millenniumi évforduló kapcsán 2001-ben Európai integráció és önigazgatás címmel  egész éven át tartó vetélkedőt szerveztünk a Kárpát-medencei gimnazisták számára, bemutatva a magyar királyságbeli és az európai autonómiaformákat.  (Ennek főszervezője e sorok írója volt.)

Az Erdélyi Szövetség 2001-ben kezdeményezte Csíkszeredán a „Csángómagyar önazonosság" című négy napos nemzetpolitikai szemináriumot. 2002-ben Magyarországon és Romániában több jelentős program szervezésében vállalt szerepet. Ezek közül kiemelkedett: az „Erdélyiek a magyar közéletben a XX. században" sorozat két előadása Bethlen Istvánról és Teleki Pálról; „Az 1902-es Székely kongresszus." nemzetközi tudományos konferencia; „.Magyarok, székelyek, csángók a XIX-XXI. Században", „Csángómagyar önazonosság" konferencia. A fennállása 15. esztendejébe lépő Erdélyi Szövetség 2003-ban több országos rendezvény méltó megünnepléséhez járult hozzá, mint az „Egy erdélyi író a XX. században. Páskándi Géza".

2007-9 között az Erdélyi Szövetség finanszírozta meg dr. Tánczos Vilmos, kolozsvári egyetemi tanár kutatásait a csángók között. 

Támogattuk a lengyelországi Báthory András emlékkő avatást valamint Erdélyben Györffy György emléktábla avatását.

2010-ben új sorozatot indítottunk: lengyel-magyar-erdélyi kapcsolatok címmel.

Neves közéleti személyiségek, írók kapták meg „Erdélyért" emlékérműnket. /Tőkés László, Kallós Zoltán, stb./

Az Erdélyi Szövetség Alapszabályával összhangban az Elnökség 2002. június 7-én új elnököt választott, Lipcsey Ildikó személyében. Az addigi elnököt, Székelyhidi Ágostont elnökségi tagsága mellett tiszteletbeli elnökké megválasztották.

Dr. Lipcsey Ildikó 1996-tól szerkesztette az Erdélyi Magyarság című folyóiratot  Atzél Ferenc felkérésére az Erdélyi Magyarságért Alapítványnál. A folyóiratban a határon túli magyar történészek, tanárok, visszaemlékezők cikkei, forrásközlései segítenek a szovjet érából örökölt, meghamisított történelmünk átértékelésében.

„Ma, amikor mindent pénzben mérnek, kijelenthetem, hogy az évek során magas színvonalú munkájáért egy fillért nem kért, és nem is kapott. Tette mindezt a haza iránt, szűkebb pátriája Erdély iránti szeretetből."- jegyezte meg nekrológjában Atzél Ferenc.­­

Egész élete során hatalmas munkabírással, rendületlenül, szerényen, soha nem hivalkodva, mint egyszerű katona, mint egyszerű, de magányos katona szolgálta a magyarság ügyét. 1991-2001-között a Miniszterelnöki Hivatal kelet-európai referenseként mintegy ötszáz tanulmányt írt. Haláláig, 2011.októberéig szerkesztette az Erdélyi Magyarság helyébe lépő Erdélyi Szövetség című folyóiratot. Főszerkesztőként 40 kötetnyi folyóirat az ő szellemi gyermeke.     

Az Erdélyi Szövetség műhelyében című sorozatában nemcsak saját cikkei, tanulmányai jelentek meg, hanem a Szövetség tagjainak írásai is. Külön érdeklődésre tarthatnak számot a XX. századi romániai történelem közéleti személyiségeiről írott életrajzai. 17 önálló kötete jelent meg. Erdély ügyében tevékenykedni szándékozó közéleti személyek ismereteinek megalapozását szolgálta első könyvétől az Erdélyi autonómiáktól kezdve. Napjaink Erdélyének román vagy magyar világát, érdekköreit nem érthetjük meg az ő XX. századi történéseket feldolgozó munkái nélkül: Ilyen az 1944-es véres esztendő után a románokkal és a szovjethatalommal való együttműködés útját választó erdélyi baloldal motivációit és politizálását bemutató „Kurkó Gyárfás emlékére", vagy „ Romániai Magyar Népi Szövetség az önfeladás útján c. kötete. Napjaink erdélyi magyarságának gazdasági felemelésével, megsegítésével nem foglalkozhatna egyetlen magyar politikus sem, ha nem ismeri a magyar vagyonok államosításának 1945 utáni történetét, amelyet Lipcsey Ildikó „A CASBI cimű könyvében ír le. Munkáiból megismerhetjük a XX. századi Erdély meghatározó magyar és román személyiségeit; Petru Gróza, Nicolae Iorga, Iuliu Maniu, Mihály király, Atzél Ede, Márton Áron, Venczel József, Kurkó Gyárfás, Páskándi Géza, és mások életútján átviláglik a kor szellemi és közéleti küzdelmei. Ő volt az első, aki máig egyedülálló tanulmánykötetben dolgozta fel az erdélyi magyarság egyházi és szellemi elitje elleni megtorló intézkedéseket, koncepciós pereket a magyarországi 1956-os forradalmat követően, Magyar-román kapcsolatok 1956-58 között című dokumentum kötetében.

Az erdélyi magyarság Trianontól 1996-ig megélt  szenvedéseinek, harcainak összefoglalását tartalmazza az „Utak és tévutak az erdélyi magyarság huszadik századi történetében" című kötete. Megismerhetőek az erdélyi középiskolák emlőin felnevelkedő román írók, politikusok, közszereplők érdek-érvényesítésének motivációi és körmönfont módszerei, amelyekkel sikerül az 1920-ban Iorga által megfogalmazott célt; Erdély elrománosítását megvalósítani. Publikációiban a közelmúlt hiteles bemutatására törekedett...  Kirándult a festészet és az irodalom világába is. Nemzedéksirató, Családom regény, Anyám regénye és a Szövöm már a szemfedőm című verseskötete  ennek a kirándulásnak  a szülöttei. (Mindkét folyóirat lapszámai és könyvei az Erdélyi Szövetségnél hozzáférhetőek.)

           Bokor András mérnök, az Erdélyi Szövetség néhai tagja 2007-ben kezdeményezte Orbán Balázs egykori budapesti lakhelyének emléktáblával való megjelölését. Két testvérszervezetünk; az  Erdélyi Múzeum-Egyesület elnöke, Dr. Egyed Ákos, és a székelyudvarhelyi Orbán Balázs Közművelődési Egyesület elnöke, Katona Ádám, támogatta az emléktábla-avatást. Lipcsey Ildikó történész-kandidátus elnökünk a Szeret-Klézsa Alapítvány kurátorával, Dr. Kotis Mihállyal is együttműködési megállapodást kötött, amelynek következtében az Erdélyi Szövetség pályázatot nyújtott be az NCA-hoz  „a legnagyobb székely", a néprajzi gyűjtő, az MTA levelező tagja, Marosvásárhely és Berettyóújfalú országgyűlési képviselője utolsó pesti lakhelyének márványtáblával való megjelölése érdekében. 2008 szeptemberében Pécsi L. Dániel által készített vörösmárvány táblát jóváhagyólag zsűrizte a Budapest Galéria. Mivel Bokor András 2008. karácsonyán váratlanul elhunyt, néhai elnökünk, Erdély XX. századi történetének páratlan kutatója, Dr. Lipcsey Ildikó történész fejezte be az engedélyek bekérését, de a közben meginduló METRO - építés, s a református egyház épületeinek felújítási munkálatai elodázták a márvány tábla feltételét. Az ünnepélyes emléktábla-avatásra - az Unitárius Egyház közreműködésével és a Wekerle Sándor Alapkezelő anyagi támogatásával (a Nemzeti Civil Alapprogram támogatásával) 2012. április 28-án szombaton 10 órakor került sor a Református Egyház (IX. ker. Kálvin tér 7) épületének Lónyai utcai homlokzatán. Ezt követte a tudományos ülés amelyet a református templomban tartottunk Orbán Balázs munkásságáról.

Frigyesy Ágnes részletes beszámolója itt olvasható:

Frigyesy Ágnes rovata - Független Újságírók Szövetsége

regi.fusz.hu/index.php?kk=101 

 

Megtekinthető az emléktábla-avatásról készült TV-műsor az alábbi linkre, majd a képre kattintva: http://www.youtube.com/watch?v=GB6Eha3cj5U; továbbá: 

MTV videótár - Felavatták Orbán Balázs emléktábláját Budapesten

videotar.mtv.hu/.../Felavattak_Orban_Balazs_emlektab...

 

Az„Ellenpontok" folyóirat létrejöttének 30. évfordulója alkalmából „A demokratikus ellenzék Lengyelországban és a Kárpát-medence magyarok lakta részein az 1980-as években" c. 2012. évben a Magyarországi Lengyelség Múzeuma és Levéltárával közösen szervezett konferenciánkkal a lengyel- erdélyi kapcsolatokat erősítettük. (http://erdelyiszovetseg.hu/)


2014. szeptember 19-én mutatták be 55 év a magyarság szolgálatában, A Svájci Keresztény Magyar Munkavállalók Szövetségének 55 éve címmel Zürichben megjelent kötetet. (A Svájci Magyar Munkavállalók Szövetsége felkérésére Bácsfainé Dr. Hévizi Józsa elnök közreműködött a svájci szervezetnek és  Böröcz Józsefnek a kárpát-medencei magyarság érdekében végzett áldozatos munkájáról készült könyv végső munkálataiban.) A dokumentumokban gazdag, képekkel illusztrált könyvet Szőcs Géza erdélyi magyar író méltatta.


NEA támogatással 2014. novemberében rendezte meg az Embermentés a vészkorszakban című, a Holocaust 70. évfordulóján rendezett tudományos konferenciát. Célunk volt új tudományos kutatási eredmények tükrében bemutatni magyar és határon túli történészek, egyháztörténészek felkérésével azt az embermentő tevékenységet, amelyet a vészkorszakban üldözött magyar vagy cseh, lengyel stb.politikusok, egyházi személyek, zsidók megmentése érdekében szervezetten végeztek a Kárpát-medence egész területén. Dr. Latorcai Csaba helyettes államtitkár megnyitója után kárpát-medencei körképet kaptunk Prof. Dr. Kapronczay Károly MTA doktora, Móna Ilona Szociális Testvérek Társasága, Bikfalvi Géza könyvtáros-levéltáros JTMR Levéltár és Rendtörténeti Könyvtár, Matuska Márton délvidéki újságíró, Dr. Hévizi Józsa történésztanár, Dupka György Kárpátaljai író, Dr.Molnár Imre, történész, diplomata, Dr. Gaal György irodalom- és művelődéstörténész, Dr. Szekér Nóra egyetemi oktató, Dr. Csisztay Gizella polónista, Magyaródy Szabolcs (Kanada) előadásaival. (http://erdelyiszovetseg.hu/)


 A romániai magyar felsőoktatás szakmai-szervezeti kérdéseit járta körül az Erdélyi Szövetség 2015.november 14-i konferenciáján, amelynek védnöke és egyik előadója dr. Szili Katalin miniszterelnöki megbízott volt. (http://erdelyiszovetseg.hu/)


A Szervezet az  internetes felhívás mellett maga is gyűjtött 20 Ezer CHF összeget alelnökünk segítségével Svájcban a Nagykàrolyi ref. Kàlvin Központra, amely ökumenikus kulturális és szociális központja lesz a partiumi ifjúságnak és időskorúaknak.  


2016-ban kiadtuk – miniszterelnöki támogatással - angol-német nyelven az Embermentés a Vészkorszakban c. kötetünket, hogy a kormányunk kezébe adjunk egy angol-német nyelvű kiadványt, és elkezdtük eljuttatását külföldre az egyetemi, illetve az állami nemzeti könyvtárakba az országimázs javítására. Angol-német nyelvű (NEA-támogatott) kiadványát folyamatosan eljuttatjuk külföldre az országimázs javítására. Torontóig és Bloomingtonig eddig 340 példányt helyeztünk/postáztunk el a külföldi egyetemi és állami könyvtárakba.
 E kiadványunkat 2019-ben - külön pályázattal - magyar nyelven is megjelenttük, hogy eljuttassuk a magyar tannyelvű középiskolákba, gimnáziumokba is, hogy kiegészíthessük a Holocaust megemlékezésekhez használt korábbi anyagot, az üldözöttek magyarországi mentésére vonatkozó új kutatási eredményekkel.


2017. júliusában szervezett Hegedüs Sándor Emlékünnepség megszervezéséhez  a romániai Magyarzsákod unitárius egyházközsége számára a szükséges költségek nagy részét a Szövetség NEA pályázati támogatással finanszírozta.
 
2017-ben kiemelten támogattuk a Romániai Falugazda Szövetséget, hogy a szórványfalvak falugazdái használt kisbuszok vásárlásához juthassanak munkájuk végzéséhez, mert a magyar anyanyelvű (esetleg lelkész) falugondnok az anyanyelvű ügyintézője az időseknek és tolmács; aki egy-egy magyar iskola központba viszi naponta a környék magyar gyermekeit, megszervezi a közösség hagyományápoló rendezvényeit, falunapokat, nemzeti ünnepeiket. Másfél millió forint érkezett a kanadai magyarok (KAMOSZ) gyűjtéseként, amiből egy használt kisbusz vásárlását tudták megoldani a ROMFALSZ számára Magyarzsákodon. 

A  2.  használt kisbusz vásárlása céljával 2018. végén indult gyűjtés 2019. nyarán zárult le. (Kanadai Magyarok Országos Szövetsége, Kárpátia Zenekar, Svájci keresztény Munkavállalók Szövetsége, Zürichi Magyar Egyesület és tagjaink adományával.) A Keresztény Értelmiségiek Szövetsége győri szervezete  és az Erdélyi Szövetség jótékonyági hangversenyt rendezett 2019. december 14., 18 órakor Győrben az Evangélikus Öregtemplomban (Győr, Petőfi tér 2.)  A szervezés óriási munkáját Dr. Ottófi Rudolfné elnök végezte! A hangversenyen Soós Gábor – orgonált, a Palestrina Kórust vezényelte Katona Tibor. a bevételhez hozzájött két győri vállalat 2x 100 000 Ft adománya, ami bankon keresztül került átutalásra a Romániai Falugondnokságok Szövetsége számára.

 
A területi autonómia kivívásáig közbenső lépésnek tartjuk az egyházi-kulturális autonómiát; vagyis az egyházközségek köré szerveződő kulturális élet felerősítését. Ehhez szeretnénk segítséget nyújtani az egyházközségi közkönyvtárak kialakításával. Arendelkezésünkre álló Pro Hungaris Alapítványtól kapott tankönyveket szépirodalmi, természettudományi, és ismeretterjesztő_ könyveket szállítottunk ki 2014 márciusától folyamatosan tagjaink segítségével Erdélybe a katolikus és unitárius egyházközségeknek, a délvidéki Óbecsére, továbbá Beregszászra a magyar gimnáziumba stb. Mintegy 13 unitárius egyházközségnek és  3 gimnáziumnak segítünk közösséget építeni közkönyvtárak létesítésével. Partnereink ebben a munkában a Johanniták, az Erdélyi Magyarok Egyesülete, a Pro Hungaris Alapítvány, a Kráter Műhely Egyesület (5 milló Ft értékű könyvkiszállítással – pályázati pénzből) továbbá a László Gyula Történelmi és Kulturális Egyesület (1119 Budapest, Bornemissza tér 12. Pető László) az általuk kiadott tanulást segítő kiegészítő „Magyar Történelem 6. és 7. osztályok részére” c. Történelemkönyvekkel.


 A szövetség tagjai között ismert kutatók, történészek, közírók vannak, akik ismeretterjesztő előadásokkal, publikációikkal, könyveikkel járulnak hozzá a határon túli magyarság múltjának és jelenének, autonómia-tervezeteinek hazai és külország béli népszerűsítéséhez.

Közigazgatás-önigazgatás, autonómia-típusok Európában címmel tartott a Szövetség elnöke, Bácsfainé Dr. Hévizi Józsa 2017. szeptember 19-25 között vetített képes előadásokat Marosvásárhelytől Kovásznáig dr. Ábrám Zoltán, az EMKE országos alelnökével együtt. ( 2017.nyarán tartott előadásainkat végig a sajtó figyelemmel kísérte: Szucher Ervin,cikket közölt a Vásárhelyi Hírlapban „Kis lépések összehangolt politikájával az autonómia felé” szept 22-24-i 182.szám) és a Krónikában („Autonómia: Összehangolt terv kell” szept 22-24.; 182.szám). Tudósított a marosvásárhelyi és a szovátai rádió is.) 

 

2019 szeptemberében miniszteri pályázattal az Nemzeti Kulturális Alap terhére 2 000 000 Ft-ot nyertünk a KRÁTER Műhely Egyesület mesekönyveinek kárpátmedencei óvodákba és alapiskolákba való kiszállítására, amelynek jelentős részét már a 2019. évben kiszállítottuk.

 

Kaláka munka Erdélyben Magyarzsákodon (2019.08.13-20):  A székely közbirtokosság intézményéből fakadó közös önkéntes falugondozás mai formája Székelyföldön a kalákamunka; házat építenek családoknak, templomot újítanak fel közösen, a közös munka megerősíti a falubéliek összetartozását, közösséget formál.

Az Erdélyi Szövetség elsőízben szervezett magyarországi fiataloknak részvételt, Potápi Árpád államtitkár (Bethlen Gábor Alapkezelő) 200 000 Ft-os támogatásával.


Állásfoglalások:
2014. december 7-én kiadtuk Szövetségünk állásfoglalását a Székely Mikó Kollégiumvisszaállamosítása ügyében, hangsúlyozva, hogy az ítélet megfosztja az Erdélyi Református Egyházkerületet jogos tulajdonától, a sepsiszentgyörgyi Székely Mikó Kollégiumtól. Állásfoglalásunkat és felhívásunkat az Erdély.Ma hírportál is leközölte. Felhívásunkat lengyelre fordította és a lengyel közvéleményt tájékoztatta Konrad Sutarski, a Magyarországi Lengyelség Múzeumának nyugalmazott igazgatója. Az elmúlt évben vele kialakított kapcsolatunkat továbbra is folytatjuk; a lengyel közvéleményt kívánjuk megnyerni az erdélyi magyarok érdekében.
Szövetségünk közzétette történészei szakmai állásfoglalását a Székelyföldre vonatkozó RMDSZ- autonómia tervezettel kapcsolatosan._(2014. október 20.) 
• A szervezet időszaki internetes folyóiratot és honlapot is működtet. Folyóiratunk, az Erdélyi Szövetség, a Magyarországra áttelepült, de a szülőföldjéhez való kötődést felvállalók számára, valamint az elszakított területeinken élő alkotó értelmiség számára jelentetjük meg azzal a céllal, hogy fórumot teremtsünk publikációikhoz, megmentsük a kortörténeti értékkel bíró dokumentumokat, levelezéseket. Célunk, hogy bemutassuk a Trianoni békediktátumot követően elszakadt területek hiteles történetét, hogy helyreigazítsuk a hazai történettudományban és a történelemtanításban uralkodó téveszméket, amelyek különösen a XIX-XX. századot meghamisítva, a fiatal nemzedék hazájától való elfordulásához, az elszakított nemzetrészek iránti közönyhöz vezetett. Az internetes folyóiratban erdélyi és más határon túli, magyarországi szerzők tollából történeti, néprajzi, ismeretterjesztő, oktatást segítő szakcikkek, a szervezett konferenciák előadásai olvashatóak. (http://erdelyiszovetseg.hu/)  A honlapon a szervezet tevékenységének fő eseményei követhetők. (http://erdelyi-szovetseg.hupont.hu.)

 

  •  

Válogatás a Sajtóból:

-Hír - Érték 2014.12.04. hatoscsatorna - YouTube
www.youtube.com/watch?v=9lOV1peUYRk
2014. dec. 5. - Vendég: Mandicsné Dr. Csisztay Gizella az Erdélyi Szövetség
alelnöke. Dr. Bácsfainé Dr. Hévízi Józsa elnök
- Az Embermentés a vészkorszakban konferenciáról a Katolikus Rádió
2014.11.20. 16:04
hallgassa meg!
http://www.katolikusradio.hu/
Fejezetek a Magyar Katolikus Egyház életéből . Téma: Embermentések a
vészkorszakban.
Vendég: Bácsfainé Hévizi Józsa. Szerkeszt_ Soós Viktor, zenei szerk: Keceli Zsuzsa
 
-Laik Eszter: Embermentés a vészkorszakban Embermentés a vészkorszakban |
Irodalmi Jelen Online www.irodalmijelen.hu/2014-nov-11.../embermentesveszkorszakban
Embermentés a vészkorszakban – konferencia a holokauszt ...
www.kormany.hu/.../embermentes-a-veszkorszakban-konferencia-a-holo...
 
 -Embermentés a vészkorszakban – konferencia a holocaust ...
polonia.hu/index.php?...embermentés-a-vészkorszakban.
 
-A Székely Mikó Kollégium ügyében való kiállásunkról az Erdély.Ma és a
Lánchíd Rádió tudósított:
Az Erdélyi Szövetség elnöke, Bácsfainé dr. Hévizi Józsa a Lánchíd Rádióban
emlékeztetett: a magyarság becsületét sért_ az a bírósági ítélet, amely megfosztja az
Erdélyi Református Egyházkerületet jogos tulajdonától, a sepsiszentgyörgyi Székely
Mikó Kollégiumtól.
Ez szerintük egy újabb lépés az utolsó magyar lakta területek felszámolására.
• autonómia
2014.12.14. | 05:31 Erdélyi Szövetség elnöke: tudatosan szorítják ki Romániából a
magyarokat – AUDIÓ_
• Tudatosan szorítják ki Romániából a magyarokat az Erdélyi Szövetség elnöke szerint.
mno.hu / Lánchíd Rádió:
2014.12.14. | 05:31 Erdélyi Szövetség elnöke: tudatosan szorítják ki Romániából a
magyarokat – AUDIÓmno.hu / Lánchíd Rádió, Papp Endre interjúja
-Jancsó Benedek emlékezete. Magyar sorskérdések a Szent Margit Gimnáziumban
Frigyesy Ágnes tudósítása és képriportja.
Jancsó Benedek emlékezete - Magyar sorskérdések a ...
www.szekelykor.hu/HIREK/H-078-JancsoBenedek-Emlekezet.html
- Hír - Érték 2018.06.14. hatoscsatorna - YouTube
  24:05
https://www.youtube.com/watch?v=YqJ5t4IIvqM
2018. jún. 18. - Feltöltötte: hatoscsatorna műsorai
Téma: ALKOTÓ SZÖVETSÉGEK A ROMÁNIAI SZORVÁNYKÖZÖSSÉGEKÉRT Műsorvezető: Dr. Kőrösi Mária, egyetemi .

 

 

 

 

 

 

Weblap látogatottság számláló:

Mai: 83
Tegnapi: 38
Heti: 359
Havi: 1 082
Össz.: 179 108
Oldal: Szövetségünk története
Erdélyi Szövetség - © 2008 - 2021 - erdelyi-szovetseg.hupont.hu

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat