Erdélyi Szövetség

"Széles körben ismertetnünk kell a félrevezetett világgal a valóságos magyar múltat, s az igazság feltárása által vissza kell szerezzük szétszakított népünk önrendelkezési jogát" (Wass A)

Az 1988-ban Budapesten alapított Erdélyi Szövetség célja a közvetítői szerep vállalása a világban élő erdélyi kötődésű nemzetrészek között.

 

Elérhetőségünk: 1052. Bp., V. ker. Semmelweis utca 1-3

E-mail  címünk: erdelyiszovetseg@gmail.com

 

Az Erdélyi Szövetség rövid története

Az Erdélyi Szövetség 1988. november 29-én alakult meg Budapesten.

 

Az adott történelmi körülmények hívták életre. Előzményeihez tartozik, hogy alapító tagjai közül június 27-én többen részt vettek a falurombolás elleni tiltakozó felvonulás szervezésében, amelyre a Hősök terén került sor. Az események gyorsan követték egymást. Másnap a román hatóságok bezáratták a kolozsvári konzulátust. A sikertelen aradi Grósz-Ceausescu találkozó után Szűrös Mátyás járt Bukarestben szeptemberben. 

Az Állatorvosi Egyetemen tartott 1988. novemberi alakuló ülésen a magyar társadalom színe-java képviseltette magát, akikkel később különböző pártokban találkoztunk. Alapító tagok közé tartozik Köteles Pál, Raffay István, Páskándi Géza, Göncz Árpád, Kósa Ferenc, Botlik József, Kreczinger István stb.

Elfogadták az ideiglenes szervezeti és működési szabályzatot és az ideiglenes vezetőséget: dr. Márton János elnök, Csiki László, Halász Péter, Köteles Pál és Nagy László személyében. Örökös tiszteletbeli elnöknek Domokos Pál Péter nevezték ki. Ekkor az Erdélyi Szövetség az erdélyi magyarok érdekében és helyette emelt szót, nem lévén autonóm érdekképviseleti szervezete, azaz érdekképviseleti szervnek nevezte meg magát. Például az Erdélyi Szövetség közbenjárt, hogy az ENSZ genfi székhelyű Emberi Jogok Bizottsága tűzze napirendre a Romániában élő magyarok emberi és nemzeti jogfosztottságának állapotát.

1989. május 27-én került sor az Erdélyi Szövetség tényleges alakuló ülésére, az alapszabályzat elfogadására, a 17 tagú elnökség, a 3 tagú ellenőrző bizottság megválasztására. Június 10-én ügyvezető elnököt és társelnököket választottak Csepella Imre, Bajkó Mátyás, Krasznai Zoltán, Pomogáts Béla, Raffay Ernő Szotyori Judit, Teleki János személyében. 1991-92-ben Csepella Imre majd Beke György állt a szervezet élén. 1993-ban Székelyhidi Ágoston választották meg elnöknek.

Az Erdélyi Szövetség alapelve - lsd. az első rendes ülésen elfogadott Alapszabályzata Preambulumát -, hogy az országhatárok ellenére egy és oszthatatlan a magyar nemzet. Ennek megfelelően a Szövetség következetesen kereste és építette azokat a kapcsolatokat, amelyek ezt az egységet erősítik.

A magyar nemzet történeti hagyományaihoz híven vallja és vállalja a Kárpát-medencében élő népek egymásrautaltságát, és az együttműködés elmélyítését valamennyiük javára.

A nemzeti tudat fejlesztését, a nemzet sorskérdéseit, a térség valamennyi népe közös felelősségének elmélyítését felvállaló tanácskozásainkon, konferenciáinkon, fórumainkon szándékaink szerint egyre szélesebb rétegeket sikerült bevonni országhatáron belül és kívül.

Ennek szellemében a szervezet célja:

  • A Kárpát-medencében élő magyarok nemzettudatának és összetartozásának erősítése, beleértve a csángó magyarokat.
  • Erdély történelmi, közösségi, kulturális hagyományainak és értékeinek népszerűsítése az anyaországban.
  • Közösségi kapcsolatok támogatása erdélyi hagyományőrző, közművelődési és ifjúsági önszervező csoportokkal és helyi intézményekkel

1989-ben az Erdélyi Szövetség elkészített egy memorandumot az Amerikai Egyesült Államok elnöknek, megjelentette az Erdélyi Tükör negyedévi lapot, és Köteles Pál kezdeményezte az Erdélyi Füzetek kiadását. 1989 decemberében 20 magyar értelmiségi nyilatkozatot fogalmazott meg „testvéri kéznyújtás - jogos elvárások" címmel. Az aláírók között ott volt az Erdélyi Szövetség is.

Ezekben az első években szervezője volt az 1990-es és 1991-es egri tanácskozásoknak, a debreceni nagygyűlésnek, nemzetközi dokumentumok beterjesztésének. Nyilvános tényfeltárásban, tiltakozási akciókban, mozgalmi szerveződésben vállalt szerepet.

Az Erdélyi Szövetség feladatát az alapítási nyilatkozata szerint az egyetemes nemzet részét alkotó romániai magyarság magyarországi közösségi és kulturális érdekvédelmében, népszerűsítésében, támogatásában határozta meg. Ez a feladat 1990-től változott: az Erdélyi Szövetség azóta az eredetileg vállalt érdekeket képviselő országos kulturális szervezetként működik.

Az Erdélyi Szövetség fennállásának ebben a második szakaszában a rendszerváltás nemzettudatának szükséges és lehetséges változtatása irányában tevékenykedett: Ez egyfelől hazai és erdélyi közösség közötti kapcsolat kiterjesztésére irányult, másfelől tudományos tanácskozásokon, nemzetpolitikai vitáin, irodalmi, művészeti programok keretei között ismertette meg az egyetemes magyar kultúra Erdélyben született kimagasló eredményeit, Erdély történelmi szerepét a nemzet életében.

A millenniumi évforduló kapcsán 2001-ben Európai integráció és önigazgatás címmel  egész éven át tartó vetélkedőt szerveztünk a Kárpát-medencei gimnazisták számára, bemutatva a magyar királyágbeli és az európai autonómiaformákat.  (Ennek főszervezője e sorok írója volt.)

Az Erdélyi Szövetség 2001-ben kezdeményezte Csíkszeredán a „Csángómagyar önazonosság" című négy napos nemzetpolitikai szemináriumot. 2002-ben Magyarországon és Romániában több jelentős program szervezésében vállalt szerepet. Ezek közül kiemelkedett: az „Erdélyiek a magyar közéletben a XX. században" sorozat két előadása Bethlen Istvánról és Teleki Pálról; „Az 1902-es Székely kongresszus." nemzetközi tudományos konferencia; „.Magyarok, székelyek, csángók a XIX-XXI. Században", „Csángómagyar önazonosság" konferencia. A fennállása 15. esztendejébe lépő Erdélyi Szövetség 2003-ban több országos rendezvény méltó megünnepléséhez járult hozzá, mint az „Egy erdélyi író a XX. században. Páskándi Géza".

2007-9 között az Erdélyi Szövetség finanszírozta meg dr. Tánczos Vilmos, kolozsvári egyetemi tanár kutatásait a csángók között. 

Támogattuk a lengyelországi Báthory András emlékkő avatást valamint Erdélyben Györffy György emléktábla avatását.

2010-ben új sorozatot indítottunk: lengyel-magyar-erdélyi kapcsolatok címmel.

Neves közéleti személyiségek, írók kapták meg „Erdélyért" emlékérműnket. /Tőkés László, Kallós Zoltán, stb./

Az Erdélyi Szövetség Alapszabályával összhangban az Elnökség 2002. június 7-én új elnököt választott, Lipcsey Ildikó személyében. Az addigi elnököt, Székelyhidi Ágostont elnökségi tagsága mellett tiszteletbeli elnökké megválasztották.

Dr. Lipcsey Ildikó 1996-tól szerkesztette az Erdélyi Magyarság című folyóiratot  Atzél Ferenc felkérésére az Erdélyi Magyarságért Alapítványnál. A folyóiratban a határon túli magyar történészek, tanárok, visszaemlékezők cikkei, forrásközlései segítenek a szovjet érából örökölt, meghamisított történelmünk átértékelésében.

„Ma, amikor mindent pénzben mérnek, kijelenthetem, hogy az évek során magas színvonalú munkájáért egy fillért nem kért, és nem is kapott. Tette mindezt a haza iránt, szűkebb pátriája Erdély iránti szeretetből."- jegyezte meg nekrológjában Atzél Ferenc.­­

Egész élete során hatalmas munkabírással, rendületlenül, szerényen, soha nem hivalkodva, mint egyszerű katona, mint egyszerű, de magányos katona szolgálta a magyarság ügyét. 1991-2001-között a Miniszterelnöki Hivatal kelet-európai referenseként mintegy ötszáz tanulmányt írt. Haláláig, 2011.októberéig szerkesztette az Erdélyi Magyarság helyébe lépő Erdélyi Szövetség című folyóiratot. Főszerkesztőként 40 kötetnyi folyóirat az ő szellemi gyermeke.     

Az Erdélyi Szövetség műhelyében című sorozatában nemcsak saját cikkei, tanulmányai jelentek meg, hanem a Szövetség tagjainak írásai is. Külön érdeklődésre tarthatnak számot a XX. századi romániai történelem közéleti személyiségeiről írott életrajzai. 17 önálló kötete jelent meg. Erdély ügyében tevékenykedni szándékozó közéleti személyek ismereteinek megalapozását szolgálta első könyvétől az Erdélyi autonómiáktól kezdve. Napjaink Erdélyének román vagy magyar világát, érdekköreit nem érthetjük meg az ő XX. századi történéseket feldolgozó munkái nélkül: Ilyen az 1944-es véres esztendő után a románokkal és a szovjethatalommal való együttműködés útját választó erdélyi baloldal motivációit és politizálását bemutató „Kurkó Gyárfás emlékére", vagy „ Romániai Magyar Népi Szövetség az önfeladás útján c. kötete. Napjaink erdélyi magyarságának gazdasági felemelésével, megsegítésével nem foglalkozhatna egyetlen magyar politikus sem, ha nem ismeri a magyar vagyonok államosításának 1945 utáni történetét, amelyet Lipcsey Ildikó „A CASBI cimű könyvében ír le. Munkáiból megismerhetjük a XX. századi Erdély meghatározó magyar és román személyiségeit; Petru Gróza, Nicolae Iorga, Iuliu Maniu, Mihály király, Atzél Ede, Márton Áron, Venczel József, Kurkó Gyárfás, Páskándi Géza, és mások életútján átviláglik a kor szellemi és közéleti küzdelmei. Ő volt az első, aki máig egyedülálló tanulmánykötetben dolgozta fel az erdélyi magyarság egyházi és szellemi elitje elleni megtorló intézkedéseket, koncepciós pereket a magyarországi 1956-os forradalmat követően, Magyar-román kapcsolatok 1956-58 között című dokumentum kötetében.

Az erdélyi magyarság Trianontól 1996-ig megélt  szenvedéseinek, harcainak összefoglalását tartalmazza az „Utak és tévutak az erdélyi magyarság huszadik századi történetében" című kötete. Megismerhetőek az erdélyi középiskolák emlőin felnevelkedő román írók, politikusok, közszereplők érdek-érvényesítésének motivációi és körmönfont módszerei, amelyekkel sikerül az 1920-ban Iorga által megfogalmazott célt; Erdély elrománosítását megvalósítani. Publikációiban a közelmúlt hiteles bemutatására törekedett...  Kirándult a festészet és az irodalom világába is. Nemzedéksirató, Családom regény, Anyám regénye és a Szövöm már a szemfedőm című verseskötete  ennek a kirándulásnak  a szülöttei. (Mindkét folyóirat lapszámai és könyvei az Erdélyi Szövetségnél hozzáférhetőek.)

           Bokor András mérnök, az Erdélyi Szövetség néhai tagja 2007-ben kezdeményezte Orbán Balázs egykori budapesti lakhelyének emléktáblával való megjelölését. Két testvérszervezetünk; az  Erdélyi Múzeum-Egyesület elnöke, Dr. Egyed Ákos, és a székelyudvarhelyi Orbán Balázs Közművelődési Egyesület elnöke, Katona Ádám, támogatta az emléktábla-avatást. Lipcsey Ildikó történész-kandidátus elnökünk a Szeret-Klézsa Alapítvány kurátorával, Dr. Kotis Mihállyal is együttműködési megállapodást kötött, amelynek következtében az Erdélyi Szövetség pályázatot nyújtott be az NCA-hoz  „a legnagyobb székely", a néprajzi gyűjtő, az MTA levelező tagja, Marosvásárhely és Berettyóújfalú országgyűlési képviselője utolsó pesti lakhelyének márványtáblával való megjelölése érdekében. 2008 szeptemberében Pécsi L. Dániel által készített vörösmárvány táblát jóváhagyólag zsűrizte a Budapest Galéria. Mivel Bokor András 2008. karácsonyán váratlanul elhunyt, néhai elnökünk, Erdély XX. századi történetének páratlan kutatója, Dr. Lipcsey Ildikó történész fejezte be az engedélyek bekérését, de a közben meginduló METRO - építés, s a református egyház épületeinek felújítási munkálatai elodázták a márvány tábla feltételét. Az ünnepélyes emléktábla-avatásra - az Unitárius Egyház közreműködésével és a Wekerle Sándor Alapkezelő anyagi támogatásával (a Nemzeti Civil Alapprogram támogatásával) 2012. április 28-án szombaton 10 órakor került sor a Református Egyház (IX. ker. Kálvin tér 7) épületének Lónyai utcai homlokzatán. Ezt követte a tudományos ülés amelyet a református templomban tartottunk Orbán Balázs munkásságáról.

Frigyesy Ágnes részletes beszámolója itt olvasható:

Frigyesy Ágnes rovata - Független Újságírók Szövetsége

regi.fusz.hu/index.php?kk=101 

 

Megtekinthető az emléktábla-avatásról készült TV-műsor az alábbi linkre, majd a képre kattintva: http://www.youtube.com/watch?v=GB6Eha3cj5U; továbbá: 

MTV videótár - Felavatták Orbán Balázs emléktábláját Budapesten

videotar.mtv.hu/.../Felavattak_Orban_Balazs_emlektab...

 

Budapest, 2012. június 4.

 

                                                                   Bácsfainé Dr. Hévizi Józsa

                                                           Az Erdélyi Szövetség új elnöke

 

 

 

 

 

Weblap látogatottság számláló:

Mai: 45
Tegnapi: 31
Heti: 140
Havi: 689
Össz.: 131 632
Oldal: Szövetségünk története
Erdélyi Szövetség - © 2008 - 2018 - erdelyi-szovetseg.hupont.hu