Erdélyi Szövetség

"Széles körben ismertetnünk kell a félrevezetett világgal a valóságos magyar múltat, s az igazság feltárása által vissza kell szerezzük szétszakított népünk önrendelkezési jogát" (Wass A)

  1. Támogatóinknak köszönjük a programjaink megvalósításához nyújtott segítséget:

 

 

támogatói logók

 

 NKA

Elérhetőségünk: 1052. Bp., V. ker. Semmelweis utca 1-3

E-mail  címünk: erdelyiszovetseg@gmail.com

 

AZ ERDÉLYI SZÖVETSÉG TÖRTÉNETE

 

Az adott történelmi körülmények hívták életre:  Alapító tagjai közül 1988. június 27-én, Szent László napján többen részt vettek a falurombolás (az un.„szisztematizáció”) ellen tiltakozó több százezres tüntetés szervezésében, Erdély magyar történelmi emlékeinek megmentéséért és a magyar közösségek jogaiért, amelyre a Hősök terén került sor.

Az Erdélyi Szövetség 1988. november 29-én alakult meg Budapesten. Az Állatorvosi Egyetemen tartott 1988. novemberi alakuló ülésen a magyar társadalom színe-java képviseltette magát, akikkel később különböző pártokban találkoztunk. Alapító tagok közé tartozik

Dr, Barki Mária Éva, Dr, Botlik József, Csepella Imre, Göncz Árpád, Habsburg Ottó, Halász Péter, Károly István, Kósa Ferenc, Dr. Kreczinger István, Köteles Pál, Dr. Murvay Sámuel, Dr. Nagy László ügyvéd, Páskándi Géza, Dr. Raffay Ernő stb. Elfogadták az ideiglenes szervezeti és működési szabályzatot és az ideiglenes vezetőséget: dr. Márton János elnök, Csiki László, Halász Péter, Köteles Pál és Nagy László személyében. Örökös tiszteletbeli elnöknek Domokos Pál Pétert választották meg.

1989. január 17-i felhívásában a Szövetség minden magyar állampolgárt megszólít, hogy levélben sürgesse az ENSZ genfi székhelyű emberi jogokbizottságát, hogy tűzze napirendre az elnyomott erdélyi magyarsághelyzetét. (Ehhez levélmintát is szerkesztettek.)

1989. május 27-én került sor az Erdélyi Szövetség tényleges alakuló ülésére, az alapszabályzat elfogadására, a 17 tagú elnökség, a 3 tagú ellenőrző bizottság megválasztására. Június 10-én ügyvezető elnököt és társelnököket választottak Csepella Imre, Bajkó Mátyás, Krasznai Zoltán, Pomogáts Béla, Raffay Ernő Szotyori Judit, Teleki János személyében.

Az Erdélyi Szövetség feladatát az alapítási nyilatkozata szerint az egyetemes nemzet részét alkotó romániai magyarság magyarországi közösségi és kulturális érdekvédelmében, népszerűsítésében, támogatásában határozta meg. A magyar nemzet történeti hagyományaihoz híven vallja és vállalja a Kárpát-medencében élő népek egymásrautaltságát, és az együttműködés elmélyítését valamennyiük javára. Céljai közé sorolja a nemzettudat fejlesztését, a nemzet sorskérdéseinek felvállalását, a térség valamennyi népe közös felelősségének elmélyítését. Alapszabályában  (1989. július 5.) kijelenti, hogy

alapelvének tekinti a magyar nemzet oszthatatlanságát és törvényes jogát a nemzeti önrendelkezésre. Hirdeti a pártpolitikai törekvések felett álló nemzeti egységet és a velejáró közös történelmi felelősséget minden magyarért. Elutasítja a közelmúlt nemzetrontó politikai gyakorlatát, amely megfosztotta az anyaországi és a határon túli magyar nemzetet valós és hiteles történelmétől, európai nemzettudatától, természetes életelveitől, valamint a fennmaradáshoz szükséges önvédelmi reflexeitől is. Ezért tudatosítja népünkben azokat a történelmi értékeket és kultúrák békés együttélését, töretlen fejlődését, amelyek évszázadokon át jellemezték, s amelyek elpusztítására a Trianon után felbátorodott expanziós román politika napjainkra államilag szentesitett modellt dolgozott ki.

A Szövetség síkraszáll a kisebbségi és a szórvány magyarság emberi és nemzeti önrendelkezési jogáért, kinyilvánítva egyben hűségét az Emberi Jogok Egyetemes nyilatkozatához, a népek közötti békét és együttműködést elősegítő mindazon nemzetközi emberi jogi egyezményekhez, melyeket hazánk magára nézve kötelezőnek elismert és jövőben elismer. (…)

A Szövetség politikai és jogi alternatívákat dolgoz ki a határainkon kívül élő magyarság érdekeinek védelmére.”

Ekkor az Erdélyi Szövetség az erdélyi magyarok érdekében és helyette emelt szót, nem lévén autonóm érdekképviseleti szervezetük, tehát érdekképviseleti szervnek nevezte meg magát. Külügyi Szakbizottsága vállalta, hogy memorandumokkal fordul az ENSZ-hez és más nemzetközi szervezetekhez Brüsszelhez és Strasbourghoz, képviselteti magát azokon a nemzetközi fórumokon és találkozókon, ahol a romániai kisebbségi kérdést tárgyalják, idegen nyelvű tájékoztatókat készít.

A stratégiai célok között a legfőbb: „A Romániában élő valamennyi nemzeti kisebbség speciális kisebbségi jogainak törvénybe iktatása és garantálása az autonómia elvnek elfogadásával. Ennek érvényesülnie kell mind egyéni szinten (az állampolgár önrendelkezési joga nyelve és kultúrája megválasztására és megőrzésére, társadalmi, gazdasági és politikai érvényesülésére saját nemzetisége megtartása mellett), mind kollektív szinten, a különféle csoportok (falvak, munkahelyek, városok, megyék) helyi autonómiáján keresztül, a svájci kantonális mintát követve.” - Az Erdélyi Szövetség közbenjárt, hogy az ENSZ genfi székhelyű Emberi Jogok Bizottsága tűzze napirendre a Romániában élő magyarok emberi és nemzeti jogfosztottságának állapotát.

1989. május 27-i közgyűlés által elfogadott Alapszabállyal rendelkező, a fővárosi bíróságnál 1989.aug. 3-án 258.sz. alatt nyilvántartásba vett szervezet több ezer taggal, megyei szervezetekkel (Veszprém, Fejér, Komárom- Esztergom, heves, Hajdú-Bihar,) városi szervezetekkel (Budapest, Szentes, Karcag, Nagykáta) fogott munkához:

1989.augusztus 9-i felhívásában a népírtás módszereit felsorolva szólít cselekvésre a Szövetség Szolidaritás csoportja: „Egy nép, a székelység teljes kiirtására háborúznak. ezt az irtó háborút az egész világ -bár sajnálkozással – de ölbetett kézzel nézi. Nem tesz semmit. De mi nem nézhetjük ilyen tétlenül. (…) Mindenekelőtt pénzalapot teremtünk, hogy lehetővé váljék a segítség.”

1989.szept.29-én a Szolidaritás csoportja elhatározta, hogy anyagi alapot teremt a rászoruló erdélyiek, az üldözöttek támogatására, mivel „kilátás csak egy van, a magyar nemzet erdélyi részének – a magyarság egyötödének – teljes kiirtása” – fogalmazták meg felhívásukban.

1989. december 9-én szombaton rendezték Debrecenben a Felelősség Erdélyért című konferenciát. A konferencia első felében a menekültek magyarországi helyzetéről volt szó. Délután kisebbségpolitikai kérdéseket vitattak meg Erdély jövője címmel. A konferencia táviratot intézett az ENSZ-hez és az Európai Parlamenthez, hogy kezdeményezzék Románia fajgyűlölő rendszerré nyilvánítását.[1] 

Az Erdélyi Szövetség Szolidaritás csoportja felhívásokat, állásfoglalásokat tett közzé, gyűjtéseket szervezett – többek között televízió erősítő állomás létesítésére -1989. november 22-én, december 9-én Tőkés László és a megfélemlített erdélyi magyarság mentésére: „ Az erdélyiek nélkül népünk nem egész, nem lehet teljes. Ha értük hozunk áldozatot, valójában önmagunkért, az egész magyar népért tesszük.” -írták.

1991-92-ben Csepella Imre majd Beke György állt a szervezet élén. 1993-ban Székelyhidi Ágoston választották meg elnöknek. 1995-ben örökös tiszteletbeli elnöknek felkérte a Szövetség Csőgör Lajost, az 1945-ben újjászervezett Kolozsvári Bolyai Egyetem alapító rektorát. Az Erdélyi Szövetség Alapszabályával összhangban az Elnökség 2002. június 7-én új elnököt választott, Dr. Lipcsey Ildikó személyében. Az addigi elnököt, Székelyhidi Ágostont elnökségi tagsága mellett tiszteletbeli elnökké választották.

Az Erdélyi Szövetség elkészített egy memorandumot az Amerikai Egyesült Államok elnökének. Megjelentette az Erdélyi Tükör c. (kiadó: debreceni KLTE, szerk. Bujkó Mátyás) művelődéstörténeti és kulturális magazint, amelynek 10. évfordulóját 1998-ban ünnepelték; és Köteles Pál kezdeményezte az Erdélyi Füzetek kiadását. 1989 decemberében 20 magyar értelmiségi nyilatkozatot fogalmazott meg „testvéri kéznyújtás - jogos elvárások" címmel. Az aláírók között ott volt az Erdélyi Szövetség is. Szervezője volt az 1990-es és 1991-es egri tanácskozásoknak, a debreceni nagygyűlésnek, nemzetközi dokumentumok beterjesztésének. Nyilvános tényfeltárásban, tiltakozási akciókban, mozgalmi szerveződésben vállalt szerepet.

Az Erdélyi Szövetség tagsága két csoportból áll: Magyarországon élő romániai magyarokból, illetve a sajátságos erdélyi magyar közösségi-kulturális értékek hazai támogatóiból. Kapcsolatokat épített ki a külhoni magyarság érdekeiért dolgozó hazai és külhoni szervezetekkel (RMDSZ), részt véve azok munkájában, tanácskozásain is. A 90-es évek elején az Országgyűlés Társadalmi Szervezetek Költségvetési Támogatását Koordináló Bizottsága által kiírt pályázati támogatás összegek  széleskörű tevékenységet tettek lehetővé itthon és Erdélyben, abban az időben, amikor anyagi eszközök híján az erdélyi alkotó csoportoknak, közéleti személyeknek gondot okozott az anyaországba utazás, és amikor  az erdélyi kezdeményezések finanszírozása éppen hogy megindult, és ilyen téren a Szövetség a pályázati pénzből segíthette a különféle civil szervezetek, alapítványok erdélyi célú rendezvényeit, táborait, utazásokat. Nem épült még ki a civil szervezetek központi támogatásának rendszere, sok szervezet fordult finanszírozási kéréssel az Erdélyi Szövetséghez. (Székelyhidi Ágoston elnöksége idején a szövetség 1993-ban pld 3 millió Ft-ot kapott a központi költségvetésből.)

Erdélyben támogatta a Szövetség a magyar vonatkozású emlékművek felállítását vagy felújítását és az ezzel kapcsolatos kiadványokat (Fehéregyháza, Koltó, Szováta, Seyke-fürdőn székelykapu állítást, Székelyszentistvánban Szent István mellszobor állítását) Támogatta az erdélyi diákok kulturális csoportjainak országismereti utazásait, valamint a székelyföldi polgármesterek és önkormányzati képviselők debreceni tapasztalat-csere jellegű látogatását.[2]

A hagyományápolás, kapcsolatteremtés (testvértelepülések) mellett kiállításokat, művelődéstörténeti előadásokat is szervezett. Az Erdélyi Szövetség vidéki szervezetei régészeti  (Hajdúdorog,), néprajzi (Eger) nyelvművelési (Veszprém), természetvédelmi (Mártély) táboroztatásokat, tanfolyamokat szerveztek 1993-1996-ban erdélyi részvétellel.

Kiemelkedő évnek számított az 1993.év, amikor a taglétszám elérte a 12 872 főt és a szervezet tevékenysége kiterjedt az alábbi városokra: Budapest, Eger, Debrecen, Karcag, Veszprém, Szombathely, Szentes, Hajdúdorog, Heves, Orosháza, Hajdúböszörmény.

1993-ban az elnökség megállapította, hogy a Magyarországon élő erdélyiek jogi, gazdasági és kulturális érdekvédelme önállósul elsősorban különféle, most alakuló szervezet, főként az Erdélyi Körök Országos Szövetsége (EKOSZ) keretében.  Ugyanakkor a külhoni magyarság jogi, politikai érdekvédelmére szakosodó szervezetek száma is növekszik, ami a feladatok megosztását, jelentheti közöttük a jövőben.

Gyűjtések, segélyek, támogatások:

  • 1990. Újszékely település román és magyar lakóinak Dr. Murvay Sámuel szervezésében és gyűjtésében kb. 2 tonna tartós élelemiszert szállítottak ki. (Murvay, Szőcs, Berthóty)
  • 1990. A székelyudvarhelyi megyei kórház felszereléséhez Szőcs Tamás a tatai kórháztól kamionnyi felszerelést (ágyak, röntgen-gép, stb) vitt ki.
  • 1992-ben (Beke György elnöksége alatt) támogatták a révkomáromi középiskolások korondi ráborozását; a hajdúdorogi honismereti táborozás erdélyi, szlovákiai, kárpátaljai diákjait; erdélyi kórusok magyarországi fellépéseit stb. 1992-ben még arra is futotta, hogy támogassák a Cimbora Alapítványt, az Erdély Művészetéért Alapítványt, a Gábor Áron Alapítványt, és a Piarista Alapítvány Erdélyért Bizottságát, az Érdi Székely kör működését (Kóka Rozália),  a magyar Fotográfiai Múzeum erdélyi tematikájú kiállítását és kiadványát is. 1992-ben a rászoruló erdélyi menekültek mellett segélyt nyújtott a szervezet a kolozsvári Művelődés folyóiratnak, a kolozsvári Egyetem magyar irodalmi tanszékének. Kötő József előadásával, Sinkovits Imre és Vitályos Ildikó fellépésével emlékeztek meg a Kolozsvári Színház alapításának 200. évfordulójára.
  • 1993-94. Székelyudvarhelyi vállalkozói kamarának számítógépeket vitt Szőcs Tamás adományban.

1993-95 között a fővárosi és a vidéki szervezetek erdélyi iskolákkal művelődési intézményekkel egyházakkal mintegy 25-30 településen építettek ki kapcsolatokat. (Itthon 5 tábort 3 alkalommal, 2 tábort 1-1 alkalommal távoktatást Erdélyben 2 helyen kétszer szerveztek. Erdélyi rendezvényeket, ünnepségeket 5 helyen támogattak egy vagy három alkalommal.

  • 1993-ban a székesfehérvári István Király Múzeum kérésére 50 000 forinttal járultak hozzá az „Íme az én népem” c. könyv nyomdai munkálatainak kifizetéséhez, 30 000 forinttal támogatták a csallóközi honismereti táborozás erdélyi résztvevőit a Szlovákiai Magyar Pedagógus és a Rákóczi Szövetség kérésére, 35 000 Ft-tal a Bolyai Pedagógiai Alapítvány programjait, táborában az erdélyi részvételt. Támogatták a Zöld út karitász egyesület nyaraltatási, a Pocsai Népdalkör utazási kéréseit. 1994-ben (50 000 Ft-tal) támogatta a Kolozsvári Magyar Diákszövetséget. 1994-ben 100 000 Ft-tal támogatta a csángó Falinaptár kiadatását a Bákói Csángó-Magyar Szervezet (Petrás Mária) kérésére.1996-ban a Brassó fókuszú Diák Diaszpóra Alapítvány megkeresésére (20 000 Ft)adománnyal járult hozzá a Brassói Magyar Diákszövetség kulturális  rendezvényeihez. Támogatta az erdélyi agrárképzést, az Erdélyi Művészetért Alapítvány 1992. évi kiállítását, a Bolyai Egyetem emlékünnepségének megrendezését, a Magyar Művelődési Intézet által szervezett Nemzetközi Magyar Néptánctalálkozót 1992-ben. Hozzájárult Kárpátaljai Szövetség szervezésében megrendezett Magyar Professzorok Első Világtalálkozóján résztvevő erdélyiek költségeihez (1998), a veszprémi csoportjának költségeihez, akik Herenden elesett székely katonáknak állítottak síremléket.  Az elnökség képviselője részt vett az EBEÉ tanácskozásán, a Varadinum Napokon, a Szent László Emléknapon stb.1993-95 között a Rákóczi Szövetséggel együtt szervezte meg a március 15-i, október 6-i kárpát-medencei magyar diákok cserelátogatásait. Kezdeményezte hazai és nyugati támogatással 1 iskolabusz megvásárlását Nagyváradra, 2000 könyv ajándékozását, a margittai magyar óvoda 1 éves munkabérének kifizetését, 42 erdélyi városi-községi telefonállomás és 6 iskolai információs rendszer telepítését. Hozzájárult 1993-ban az Ady Líceum technikai berendezéséhez, a nagyváradi magyar óvoda fenntartásához.
  • 2005. A többszázezres árvízi gyűjtésből 10-20 000 Ft-okat osztottak szét családonként. (Szőcs Tamás Bíró Edittel). Az árvíz áldozatául esett református templom(Atyha) újjáépítéséhez segélyt vitt Szőcs Tamás.
  • 2007-9 között az Erdélyi Szövetség finanszírozta meg dr. Tánczos Vilmos, kolozsvári egyetemi tanár kutatásait a csángók között. 
  • Támogatta a Szövetség a lengyelországi Báthory András emlékkő-avatást, valamint Erdélyben Györffy György emléktábla avatását.

Az Erdélyi Szövetség fennállásának második szakaszában a rendszerváltás nemzettudatának szükséges és lehetséges változtatása irányában tevékenykedett: Ez egyfelől hazai és erdélyi közösség közötti kapcsolat kiterjesztésére irányult, másfelől erdélyi szaktekintélyek részvételével szervezett tudományos tanácskozásokon, nemzetpolitikai vitáin, irodalmi, művészeti programok keretei között ismertette meg az egyetemes magyar kultúra Erdélyben született kimagasló eredményeit, Erdély történelmi szerepét a nemzet életében.

Rendezvények:

  • Erdélyi esték a Kertészeti Egyetemen 1989-90 a kertészeti Egyetem Klubjával közösen szervezve, havonta.
  • Csallóköztől Bodrogközig címmel tudományos ülés a Rákóczi Szövetséggel közösen 1990.okt.27-én.
  • Erdély múltja és jövőjemajd  Erdély jelene és  jövője címmel nagy számú erdélyi részvétellel tanácskozásokat szervezett az Erdélyi Szövetség Heves Megyei Szervezete (Murvay Sámuel elnök[3]) kisebbségtudományi és kisebbségjogi kérdésekben  Egerben 1990-94 között évente. (Előadók között volt Beke György, Borbély Imre, Köteles Pál, Dr. Barki Éva Mária, Tőkés László.) A tanácskozás dokumentumait megjelentették. (Erdély jelene és jövője c. kötet, 1991.)
  • A Szövetség küldöttjei részt vettek Erdélyben nemzeti és kulturális találkozókon ünnepségeken.
  • Támogatta a nagyváradi óvodát berendezéssel, 73 erdélyi művészeti együttes-tagot magyarországi fellépéséhez, továbbképzéséhez anyagi hozzájárulással 1993-94 folyamán. Támogatta a szervezet a mezőgazdasági, piacszervezési tanfolyamokat és az ezekhez tartozó  kiadványokat (Nyárádszereda, Sepsiszentgyörgy)[4], továbbá a magyarországi és erdélyi testvér-kistelepülések tanácskozóihoz hozzájárult anyagiakban.
  • Erdély a honfoglalás korában- (1996.május 18)
  • Erdély- 1956  -(1996.nov.30)
  • Erdélyi alkotók Magyarországon címmel 1997.jan.25-én tanácskozást szervezett a Magyarok Házában. Csoóri Sándor köszöntőjével (szervezők: Aniszi Kálmán, Czegő Zoltán, Halász Péter, Lipcsey Ildikó)
  • Nemzedékek és nemzettudat címmel tudományos tanácskozást szervezett hazai és erdélyi történészek, szociológusok meghívásával 1997.augusztusában Debrecenben.
  • Az erdélyi történelmi egyházak szerepe a magyarság életében címmel tanácskozást tartottak 1997 nov.15-16-án Budapesten.
  • A millenniumi évforduló kapcsán 2001-ben Európai integráció és önigazgatás címmel  egész éven át tartó vetélkedőt szervezett Hévizi Józsa irányításával a Kárpát-medencei gimnazisták számára, bemutatva a magyar királyság béli és az európai autonómiaformákat.  
  • Az Erdélyi Szövetség 2001-ben kezdeményezte Csíkszeredán a „Csángómagyar önazonosság" című négy napos nemzetpolitikai szemináriumot.
  • 2002-ben Magyarországon és Romániában több jelentős program szervezésében vállalt szerepet. Ezek közül kiemelkedett: az „Erdélyiek a magyar közéletben a XX. században" sorozat két előadása Bethlen Istvánról és Teleki Pálról;
  • A fennállása 15. esztendőjébe lépő Erdélyi Szövetség 2003-ban több országos rendezvény méltó megünnepléséhez járult hozzá, mint az „Egy erdélyi író a XX. században. Páskándi Géza".
  • 2010-ben új sorozatot indítottunk: lengyel-magyar-erdélyi kapcsolatok címmel.
  • Neves közéleti személyiségek, írók kapták meg „Erdélyért" emlékérműnket. /Tőkés László, Kallós Zoltán stb./

Kiadványok:

Az Erdélyi Szövetség füzetei sorozatban 1993 óta 3 kötet jelent meg további 6 önálló kötete megjelenését teljesen vagy részben támogatta a Szövetség. (2. száma Domokos Pál Péter- emlékszám – Hajdú Demeter Dénes gondozásában) Átvették részbeni támogatással az 1988 óta Debrecenben szerkesztett Erdélyi Tükör nevű művelődéstörténeti magazin kiadását. Támogatta az Erdélyi Magyarság megjelentetését. Ezen kötetek, folyóiratok, tájékoztatók példányainak 40-70 százalékát Erdélyben terjesztették.

 Dr. Lipcsey Ildikó 1996-tól szerkesztette az Erdélyi Magyarság című folyóiratot  Atzél Ferenc felkérésére az Erdélyi Magyarságért Alapítványnál. A folyóiratban a határon túli magyar történészek, tanárok, visszaemlékezők cikkei, forrásközlései segítenek a szovjet érából örökölt, meghamisított történelmünk átértékelésében.

„Ma, amikor mindent pénzben mérnek, kijelenthetem, hogy az évek során magas színvonalú munkájáért egy fillért nem kért, és nem is kapott. Tette mindezt a haza iránt, szűkebb pátriája Erdély iránti szeretetből."- jegyezte meg nekrológjában Atzél Ferenc.­­

Egész élete során hatalmas munkabírással, rendületlenül, szerényen, soha nem hivalkodva, mint egyszerű katona, mint egyszerű, de magányos katona szolgálta a magyarság ügyét. 1991-2001-között a Miniszterelnöki Hivatal kelet európai referenseként mintegy ötszáz tanulmányt írt. Haláláig, 2011.októberéig szerkesztette az Erdélyi Magyarság helyébe lépő Erdélyi Szövetség című folyóiratot. Főszerkesztőként 40 kötetnyi folyóirat az ő szellemi gyermeke.     

Az Erdélyi Szövetség műhelyében című sorozatában nemcsak saját cikkei, tanulmányai jelentek meg, hanem a Szövetség tagjainak írásai is. Külön érdeklődésre tarthatnak számot a XX. századi romániai történelem közéleti személyiségeiről írott életrajzai. 17 önálló kötete jelent meg. Erdély ügyében tevékenykedni szándékozó közéleti személyek ismereteinek megalapozását szolgálta első könyvétől az Erdélyi autonómiáktól kezdve. Napjaink Erdélyének román vagy magyar világát, érdekköreit nem érthetjük meg az ő XX. századi történéseket feldolgozó munkái nélkül: Ilyen az 1944-es véres esztendő után a románokkal és a szovjethatalommal való együttműködés útját választó erdélyi baloldal motivációit és politizálását bemutató „Kurkó Gyárfás emlékére", vagy „ Romániai Magyar Népi Szövetség az önfeladás útján c. kötete. Napjaink erdélyi magyarságának gazdasági felemelésével, megsegítésével nem foglalkozhatna egyetlen magyar politikus sem, ha nem ismeri a magyar vagyonok államosításának 1945 utáni történetét, amelyet Lipcsey Ildikó „A CASBI című könyvében ír le. Munkáiból megismerhetjük a XX. századi Erdély meghatározó magyar és román személyiségeit; Petru Groza, Nicolae Iorga, Iuliu Maniu, Mihály király, Atzél Ede, Márton Áron, Venczel József, Kurkó Gyárfás, Páskándi Géza, és mások életútján átviláglik a kor szellemi és közéleti küzdelmei. Ő volt az első, aki máig egyedülálló tanulmánykötetben dolgozta fel az erdélyi magyarság egyházi és szellemi elitje elleni megtorló intézkedéseket, koncepciós pereket a magyarországi 1956-os forradalmat követően, Magyar-román kapcsolatok 1956-58 között című dokumentum kötetében.

Az erdélyi magyarság Trianontól 1996-ig megélt  szenvedéseinek, harcainak összefoglalását tartalmazza az „Utak és tévutak az erdélyi magyarság huszadik századi történetében" című kötete. Megismerhetőek az erdélyi középiskolák emlőin felnevelkedő román írók, politikusok, közszereplők érdek-érvényesítésének motivációi és körmönfont módszerei, amelyekkel sikerül az 1920-ban Iorga által megfogalmazott célt; Erdély elrománosítását megvalósítani. Publikációiban a közelmúlt hiteles bemutatására törekedett...  Kirándult a festészet és az irodalom világába is. Nemzedéksirató, Családom regény, Anyám regénye és a Szővöm már a szemfedőm című verseskötete  ennek a kirándulásnak  a szülöttjei. (Mindkét folyóirat lapszámai és könyvei az Erdélyi Szövetségnél hozzáférhetőek.)

E két szakaszban köszönet illeti meg a zökkenőmentes biztos pénzkezelésért  Jenei Gyula, Károlyi István, Szamosi Elemér tagjainkat!

 

                                      *******

2011-ben vette át a Szövetség elnökségét Lipcsey Ildikó  halála után Bácsfainé Dr. Hévizi Józsa. Ezzel a Szövetség életének harmadik szakaszába lépett, amikorra a külhoni magyarságért dolgozó állami szervezetek kiépültek, s a megsokasodó és önállósuló civil szervezetek működése révén a Szövetség elveszítette – már az előző évtizedben – a vidéki tagszervezeteit, és lényegében egyesületként tevékenykedik.

 

Működése költségeit állami rendszeren belül (NEA, NKA, BGA-ZRT) pályázati úton és tagdíjakkal, adományokkal tudja biztosítani. A szövetség tagjai között ismert kutatók, történészek, közírók vannak, akik ismeretterjesztő előadásokkal, publikációikkal, könyveikkel járulnak hozzá a határon túli magyarság múltjának és jelenének, autonómia-tervezeteinek hazai és külország béli népszerűsítéséhez. Tagjaink felkérésre számos ismeretterjesztő előadást tartottak  hazánkban és a határon túl, népszerűsítő cikkeket publikálnak, könyveik jelennek meg  a magyarság és Erdély kulturális öröksége megismertetésére. (pl. Mandics György-rovásíráskutató járja Erdélyt, Felvidéket, Délvidéket előadásaival. Friedrich Klára rováskutató, Csáky Zoltánnak a Duna Tv korábbi főmunkatársának, és Mandics Györgynek könyvei.) Részt vettünk a Minority Pack-aláírásgyűjtési kampányban. A Székely Nemzeti Tanács európai nemzeti régiók védelmében indított, uniós petícióját (hogy az Európai Unió saját erőforrásokról gondoskodjon Európa hagyományos nemzeti közösségeiről) aláírták tagjaink, az SZNT-hez eljuttatott észrevételünkkel pedig hozzájárultunk a kiírás program-hibájának feltárásával a határidő meghosszabbíttatásához is.

 

Emléktábla-avatás Budapesten:

  • Bokor András mérnök, az Erdélyi Szövetség néhai tagja 2007-ben kezdeményezte Orbán Balázs egykori budapesti lakhelyének emléktáblával való megjelölését. Két testvérszervezetünk; az  Erdélyi Múzeum-Egyesület elnöke, Dr. Egyed Ákos, és a székelyudvarhelyi Orbán Balázs Közművelődési Egyesület elnöke, Katona Ádám, támogatta az emléktábla-avatást. Lipcsey Ildikó történész-kandidátus elnökünk a Szeret-Klézse Alapítvány kurátorával, Dr. Kotis Mihállyal is együttműködési megállapodást kötött, amelynek következtében az Erdélyi Szövetség pályázatot nyújtott be az NCA-hoz  „a legnagyobb székely", a néprajzi gyűjtő, az MTA levelező tagja, Marosvásárhely és Berettyóújfalú országgyűlési képviselője utolsó pesti lakhelyének márványtáblával való megjelölése érdekében. 2008 szeptemberében Pécsi L. Dániel által készített vörösmárvány táblát jóváhagyólag zsűrizte a Budapest Galéria. Mivel Bokor András 2008. karácsonyán váratlanul elhunyt, néhai elnökünk, Erdély XX. századi történetének páratlan kutatója, Dr. Lipcsey Ildikó történész fejezte be az engedélyek bekérését, de a közben meginduló METRO - építés, s a református egyház épületeinek felújítási munkálatai elodázták a márványtábla feltételét. Az ünnepélyes emléktábla-avatásra az Unitárius Egyház közreműködésével és a Wekerle Sándor Alapkezelő anyagi támogatásával (a Nemzeti Civil Alapprogram támogatásával) 2012. április 28-án szombaton 10 órakor került sor – az új elnök, Bácsfainé Dr. Hévizi Józsa szervezésében – a Református Egyház (IX. ker. Kálvin tér 7) épületének Lónyai utcai homlokzatán. Ezt követte a tudományos ülés, amelyet a református templomban tartottunk Orbán Balázs munkásságáról.

Rendezvények:

  • Az „Ellenpontok" folyóirat létrejöttének 30. évfordulója alkalmából „A demokratikus ellenzék Lengyelországban és a Kárpát-medence magyarok lakta részein az 1980-as években" c. 2012. évben a Magyarországi Lengyelség Múzeuma és Levéltárával közösen szervezett konferenciánkkal a lengyel–erdélyi kapcsolatokat erősítettük. (http://erdelyiszovetseg.hu/)
  • 2014. szeptember 19-én mutatták be 55 év a magyarság szolgálatában, A Svájci Keresztény Magyar Munkavállalók Szövetségének 55 éve címmel Zürichben megjelent kötetet. (A Svájci Magyar Munkavállalók Szövetsége felkérésére Bácsfainé Dr. Hévizi Józsa elnök közreműködött a svájci szervezetnek és  Böröcz Józsefnek a kárpát-medencei magyarság érdekében végzett áldozatos munkájáról készült könyv végső munkálataiban.) A dokumentumokban gazdag, képekkel illusztrált könyvet Szőcs Géza erdélyi magyar író méltatta.
  • Szeptembertől havonta egyszer előadásokkal, erdélyi írók, történészek, közéleti személyek meghívásával rendezünk klubdélutánokat.
  • NEA támogatással 2014. novemberében rendezte meg az Embermentés a vészkorszakban című, a Holocaust 70. évfordulóján rendezett tudományos konferenciát. Célunk volt új tudományos kutatási eredmények tükrében bemutatni magyar és határon túli történészek, egyháztörténészek felkérésével azt az embermentő tevékenységet, amelyet a vészkorszakban üldözött magyar vagy cseh, lengyel stb.politikusok, egyházi személyek, zsidók megmentése érdekében szervezetten végeztek a Kárpát-medence egész területén. Dr. Latorcai Csaba helyettes államtitkár megnyitója után kárpát-medencei körképet kaptunk Prof. Dr. Kapronczay Károly MTA doktora, Móna Ilona Szociális Testvérek Társasága, Bikfalvi Géza könyvtáros-levéltáros JTMR Levéltár és Rendtörténeti Könyvtár, Matuska Márton délvidéki újságíró, Dr. Hévizi Józsa történésztanár, Dupka György Kárpátaljai író, Dr. Molnár Imre, történész, diplomata, Dr. Gaal György irodalom- és művelődéstörténész, Dr. Szekér Nóra egyetemi oktató, Dr. Csisztay Gizella polónista, Magyaródy Szabolcs (Kanada) előadásaival. (http://erdelyiszovetseg.hu/)
  • A romániai magyar felsőoktatás szakmai-szervezeti kérdéseit járta körül az Erdélyi Szövetség 2015.november 14-i konferenciáján, amelynek védnöke és egyik előadója dr. Szili Katalin miniszterelnöki megbízott volt. (http://erdelyiszovetseg.hu/)
  • Közigazgatás-önigazgatás, autonómia-típusok Európában címmel tartott a Szövetség elnöke, Bácsfainé Dr. Hévizi Józsa 2017. szeptember 19-25 között vetített képes előadásokat Marosvásárhelytől Kovásznáig dr. Ábrám Zoltán, az EMKE országos alelnökével együtt. (Sajtónk: Szucher Ervin, cikket közölt a Vásárhelyi Hírlapban „Kis lépések összehangolt politikájával az autonómia felé” szept 22-24-i 182.szám) és a Krónikában („Autonómia: Összehangolt terv kell” szept 22-24.; 182.szám). Tudósított a marosvásárhelyi és a szovátai rádió is.)
  •  A Kolozsvári magyar napok keretében került sor az Embermentés a vészkorszakban c. könyvünk bemutatójára 2019. augusztus 19-én a Bocskai-ház Óváry-termében.
  • A Koszorús Ferenc Emlékbizottság felkérésére bemutattuk az Embermentés a vészkorszakban Magyarországon című, ez évben végre magyar nyelven is megjelent könyvünket 2019.november 14.én az Országgyűlés Felsőházi üléstermében rendezett tudományos konferencián.
  • Kaláka munka Erdélyben Magyarzsákodon (2019.08.13-20): A székely közbirtokosság intézményéből fakadó közös önkéntes falugondozás mai formája Székelyföldön a kalákamunka; házat építenek családoknak, templomot újítanak fel közösen, a közös munka megerősíti a falubéliek összetartozását, közösséget formál. Első ízben18 éven felüli 3 egyetemistát küldtünk ki; az idősek házainak rendbehozatala volt a feladatuk. Megismerték az erdélyiség lényegét, megszerették, elköteleződtek egy életre…

 

 

Támogatások:

  • A Szervezet az  internetes felhívás mellett maga is gyűjtött 20 Ezer CHF összeget Szabó Péter alelnökünk segítségével Svájcban (2016) a Nagykárolyi ref. Kálvin Központra, amely ökumenikus kulturális és szociális központja lesz a partiumi ifjúságnak és időskorúaknak.
  • 2017. júliusában szervezett Hegedüs Sándor Emlékünnepség megszervezéséhez  a romániai Magyarzsákod unitárius egyházközsége számára a szükséges költségek nagy részét a Szövetség NEA pályázati támogatással finanszírozta.Balázs Sándor unitárius lelkész szerint „A legnagyobb segítség, a velünk való gondolkodás, az a lelki támasz, hogy nem alamizsnáért kullogóknak tartanak, hanem hátvédnek, akik    konokul,  ahogy Tompa László fogalmaz: „hogy Imre szorítja, Áron pedig… Áron nem hagyja magát.” itt állunk, itt fogunk állni Isten segedelmével utolsó leheletünkig…  Az Erdélyi Szövetség és az elnökasszony mentett az erkölcsi és anyagi összeomlástól. A Hegedűs Sándor emlékünnepélyről van szó, amit 2017.július 2-án tartottunk a Százkezű Politikus emlékére Magyarzsákodon… Szeretném azonban hangsúlyozni, hogy az anyagiaknál többet ér az erkölcsi támogatás.”( Bp.,2018.április.)
  • 3 kisbusz vásárlása: 2017-ben kiemelten támogattuk a Romániai Falugondnokságok Szövetségét, hogy a szórványfalvak falugazdái használt kisbuszok vásárlásához juthassanak munkájuk végzéséhez, mert a magyar anyanyelvű (esetleg lelkész) falugondnok az anyanyelvű ügyintézője az időseknek és tolmács; aki egy-egy magyar iskola központba viszi naponta a környék magyar gyermekeit, megszervezi a közösség hagyományápoló rendezvényeit, falunapokat, nemzeti ünnepeiket. Pordány László tagunk - volt nagykövet - segítségével másfél millió forint érkezett a kanadai magyarok (KAMOSZ) gyűjtéseként, amiből egy kisbusz vásárlását tudták megoldani a ROMFALSZ számára Gagy községnek, 2019-es gyűjtésből újabbat Homoródkarácsonyfalvának, és  az EMMI adományából, más donációkkal kiegészítve Háromkút falunak 2020-21-ben.
  • A területi autonómia kivívásáig közbenső lépésnek tartjuk az egyházi-kulturális autonómiát; vagyis az egyházközségek köré szerveződő kulturális élet felerősítését. az egyházközségi közkönyvtárak kialakításával. Kezdeményezésünkre és szervezésünk eredményeképp a Pro Hungaris Kulturális Értékközvetítő Alapítvány mint adományozó 532 darab, - 1 147 635-Ft. (3700- EURO) értékű, kiadványt adományozott oktatási és kulturális célokra  7  Erdélyi Unitárius Egyházközségnek. A kapott tankönyveket szépirodalmi, természettudományi és ismeretterjesztő könyveket szállítottunk ki 2014 márciusától folyamatosan tagjaink segítségével Erdélybe a katolikus és unitárius egyházközségeknek, a délvidéki Óbecsére, továbbá Beregszászra a magyar gimnáziumba stb.
  • Az  Erdélyi Magyarok Egyesületében általunk több  alkalommal csomagolt, összerakott 90 doboz könyvet 2018. januárban kamionnal vittük ki. 13 unitárius egyházközség és  3 gimnáziumnak segítünk közösséget építeni közkönyvtárak létesítésével. Partnereink ebben a munkában a Johanniták, az Erdélyi Magyarok Egyesülete, a Pro Hungaris Alapítvány, a Kráter Műhely Egyesület (5 és 2 milló Ft értékű könyvkiszállítással – pályázati pénzből) továbbá a László Gyula Történelmi és Kulturális Egyesület (1119 Budapest, Bornemissza tér 12. Pető László) az általuk kiadott tanulást segítő kiegészítő „Magyar Történelem 6. és 7. osztályok részére” c. Történelemkönyvekkel. Részlet a köszönő levelekből:"Éppen azon munkálkodunk, hogy könyvespolcot rendeljünk, (január végére ígéret van, hogy meglesz).Köszönöm még egyszer a könyvadományokat. Nagyon jól fognak, sőt egy egyházközségi könyvklub - könyvtár elindításán gondolkozom. Hálás köszönet a fáradozásért, az adományért. Bodor R. Piroska tordatúri unitárius lelkésznő"-
  • Pályázaton nyerve, a Kráter kiadó két alkalommal több millió Ft értékben kedvezményes áron állított össze szépirodalmi, ifjúsági, felnőtt, gyermek (mese-) könyveket melyeket iskoláknak, óvódáknak, egyházközségeknek, gyermek táborokat szervezőknek szállítottunk szét Kárpát-medencében, melyekkel hozzájárulhattunk az iskolák év végi jutalomkönyveik biztosításához, amelyre nincs igazán keretük. A könyvekből mindenütt példányokat helyeztek el az iskolai könyvtárakba is. Jutott az esperesség vagy egyházközséghez tartozó óvodába, iskolába, a helyi nőszövetség könyvtárába vagy éppen a Partiumi Keresztény Egyetem könyvtárába is.
  • 2018-ban miniszteri pályázattal 360 000 Ft-ot nyertünk az Erdélyi művészek Leányfalun c. kiállítás megrendezésének költségeihez. A Leányfalun 1988 óta működő Erdélyi Művészek Leányfalun c. kiállítás sorozat minden év augusztus 19-én délután 16 órától kerül megrendezésre. A rendezvény kezdeményezője, szervezője évtizedek óta dr. Szász István Tas orvos, író, művelődésszervező.
  • 2020nyarán felvettük a kapcsolatot Erdély legszegényebb vidékén, Máramarosban dolgozó Szent Tádé Júdás Egyesülettel. Felkérésükre az őket támogató velencei katolikus pap falunapján Máramarosról, és  a rovásírás történeti összefüggéseiről tartottak tagjaink előadást. Megkezdtük az adomány gyűjtést számukra. Szövetségünk a befolyt tagdíjakból és az egy százalékból 100 000 forintot utalt át, amellyel hozzájárultunk az idei adományok Máramarosszigetre való kamionkiszállítás költségeihez. Svájci kapcsolatunk szintén utalt át összeget támogatásként. Azóta tagjainktól újabb adományok érkeznek erre a célra. 
  • 2020-21 során pályázattal segítettük az Eucharisztia c. film megvalósítását Erdélyben (rendező: Poór István)

 

Kiadványaink

  • 2016-ban kiadtuk – miniszterelnöki támogatással - angol-német nyelven az Embermentés a Vészkorszakban c. kötetünket, hogy a kormányunk kezébe adjunk egy angol-német nyelvű kiadványt, és elkezdtük eljuttatását külföldre az egyetemi, illetve az állami nemzeti könyvtárakba az országimázs javítására. Angol-német nyelvű (NEA-támogatott) kiadványát folyamatosan eljuttattuk külföldre az országimázs javítására. 
  •  E kiadványunkat 2019-ben miniszteri pályázattal sikerült magyar nyelven is megjelentetni, hogy eljuttassuk a magyar tannyelvű középiskolákba, gimnáziumokba is, hogy kiegészíthessük a Holocaust megemlékezésekhez használt korábbi anyagot, az üldözöttek magyarországi mentésére vonatkozó új kutatási eredményekkel.
  • A szervezet időszaki internetes folyóiratot és honlapot is működtet. Folyóiratunk, az Erdélyi Szövetség, a Magyarországra áttelepült, de a szülőföldjéhez való kötődést felvállalók számára, valamint az elszakított területeinken élő alkotó értelmiség számára jelentetjük meg azzal a céllal, hogy fórumot teremtsünk publikációikhoz, megmentsük a kortörténeti értékkel bíró dokumentumokat, levelezéseket. Célunk, hogy bemutassuk a Trianoni békediktátumot követően elszakadt területek hiteles történetét, hogy helyreigazítsuk a hazai történettudományban és a történelemtanításban uralkodó téveszméket, amelyek különösen a XIX-XX. századot meghamisítva, a fiatal nemzedék hazájától való elfordulásához, az elszakított nemzetrészek iránti közönyhöz vezetett. Az internetes folyóiratban erdélyi és más határon túli, magyarországi szerzők tollából történeti, néprajzi, ismeretterjesztő, oktatást segítő szakcikkek, a szervezett konferenciák előadásai olvashatóak. (http://erdelyiszovetseg.hu/)  A honlapon a szervezet tevékenységének fő eseményei követhetők. (http://erdelyi-szovetseg.hupont.hu.)

  

Állásfoglalások:

  • 2014. december 7-én kiadtuk Szövetségünk állásfoglalását a Székely Mikó Kollégium visszaállamosítása ügyében, hangsúlyozva, hogy az ítélet megfosztja az Erdélyi Református Egyházkerületet jogos tulajdonától, a sepsiszentgyörgyi Székely Mikó Kollégiumtól. Állásfoglalásunkat és felhívásunkat az Erdély. ma hírportál is leközölte. Felhívásunkat lengyelre fordította és a lengyel közvéleményt tájékoztatta Konrad Sutarski, a Magyarországi Lengyelség Múzeuma nyugalmazott igazgatója.
  • Szövetségünk közzétette történészei szakmai állásfoglalását a Székelyföldre vonatkozó RMDSZ- autonómia tervezettel kapcsolatosan. (2014. október 20.)

 

 Kitüntetések

  • A Magyar Kultúra napján - ajánlásunkra, 5 testvérszervezet támogatásával a Falvak Kultúrájáért Alapítvány a Magyar Kultúra Lovagja címmel tüntette ki Ábrám Zoltán egyetemi tanárt. (Dr. Ábrám Zoltán egyetemi tanár (Marosvásárhely,) orvostanár, újságíró, közművelődésszervező.  
  • 2020-ban elfogadta az EMMI a budaörsi Mindszenty általános iskola két tagja; Simonné Pándy Ágnes tanítónő és Szabó István igazgató miniszteri dicséretre való felterjesztését. Elsősorban a trianoni békediktátum 100. évfordulójára készített iskolai megemlékezés, illetve a 20 éve a külhoni magyar iskolai kapcsolatok ápolásáért, az itt folyó hazafias nevelésért terjesztettük fel a párját ritkító iskolai gyakorlatot. Szeptember 1-i tanévnyitón és az október 23-i iskolai ünnepségek alkalmával történt Kásler Miklós miniszter úr dicsérő oklevelének átadása.

 

 

 

 



[1] Magyar nemzet, 1989.dec.11.

[2] Székelyhidi Ágoston elnök beszámolója 1995-96

[3] Heves megyei elnökségi tag, a Magyarországi Unitárius Egyház főgondnoka

[4] Székelyhidi Ágoston elnök éves beszámolói

Weblap látogatottság számláló:

Mai: 26
Tegnapi: 37
Heti: 26
Havi: 1 074
Össz.: 199 732
Oldal: Szövetségünk története
Erdélyi Szövetség - © 2008 - 2022 - erdelyi-szovetseg.hupont.hu

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat