„meghagyom s írom, szeretettel intvén mind az Erdély és Magyarországi híveinket az egymás között való szép egyességre… a magyarországiakat, hogy az erdélyieket tőlük el ne taszítsák, tartsák ő atyjafiaiknak, és ő véreiknek, tagjaiknak” (Részlet Bocskai végrendeletéből)
25 évvel ezelőtt, a romániai falurombolás idején egybe forrt a nemzet, s mindenünnen indult segítség Erdélybe. Szövetségünk alapító tagjai közül június 27-én többen részt vettek a falurombolás elleni tiltakozó felvonulás szervezésében, s 1988. november 29-én meg alakult Budapesten az Erdélyi Szövetség.Alapító tagjaink között a magyar értelmiség színe-java, történészek, írók: Köteles Pál, Raffay Ernő, Für Lajos, Páskándi Géza, Göncz Árpád, Kósa Ferenc, Botlik József, Kreczinger István, Halász Péter és Nagy László, Beke György.
A Szövetség 25 éves küzdelmeit felelevenítő előadásokat követően Mandics György író beszélt Sabin Ghermán felvetése - Románián belül külön önigazgatással működő Erdély - kapcsán nyíló új kommunikációs lehetőségekről. A rendszerváltást követő évek magyar érdekérvényesítésre nyíló, de a kormányzat által ki nem használt, elszalasztott lehetőségek kulisszatitkairól beszélt Raffay Ernő professzor. Tari István a délvidéki autonómiatörekvések időszerű kérdéseiről beszélt. Kiállítottuk történész, író, költő tagjaink utóbbi 25 év alatt írt munkáit, mellyel a szellemi honvédelmet szolgálták.
A résztvevők közös nyilatkozatot szavaztak meg december 1-je, a román nemzeti ünnep kapcsán. 1918.december 1-én Gyulafehérváron Romániához való csatlakozást nem a magyarországi összrománság által, szavazás útján, egyöntetű szabályok szerint választott küldöttek szavazták meg, hanem az egyes helyi közösségek, civil szervezetek – művelődési intézmények, egyletek, kaszinók stb. és jelentős arányban az ortodox és görög katolikus egyházak – képviselői szűkebb vagy tágabb körében kijelölt „képviselői”. A magyarság kizárásával megszavazott Rezolucióból a kisebbségben maradó népcsoportokat a III/1-es paragrafus érintette:
„teljes nemzeti szabadság az együttlakó népek számára. Mindenik népnek joga van a maga neveléséhez és kormányzatához saját anyanyelvén, saját közigazgatással, saját kebeléből választott egyének által. A törvényhozó testületekben és az ország kormányzásában való részvételre minden nép népességének számarányában nyer jogot.” - Mindez porhintés volt. Amiként a mai román alkotmány, akár az 1923-as egységes román nemzeti államról beszél, ami nem mást jelent, mint etnikailag egyneműsített országot, ahol az eltelt 95 évben a gazdaságban, a közigazgatásban és az oktatásban, a diszkrimináció különféle módjai a magyarság számbeli megfogyatkozását és erőszakos asszimilációját eredményezte.
Az Erdélyi Szövetség mindezek miatt az alábbi nyilatkozatot fogadta el az ünnepi ülésen:
NYILATKOZAT
95 évvel azután, hogy bevonult a román hadsereg Erdélybe, az erdélyi magyarság és székelység helyzete nem javult, hanem sok területen rosszabbodott. Sem a demokratikus rendszer, sem az Európai Uniós tagság nem teljesítették az elvárásokat, hogy lassan 100 éve a Trianoni békediktátum után Románia be fogja gyógyítani a magyarságnak okozott sérüléseket. Az a tény, hogy magyarok is részt vesznek a parlamentáris életben, csak eltakarja a valódi helyzetet a külföld felé.
A székelység meglátta, hogy végveszély előtt állnak, mint soha a történelemben előzőleg. Az eddigi látszat béke helyett sürgősen igazi béke felé kell törekedni. Az igazi békét csak a magyar nép önrendelkezése alapján lehet elérni. A magyar és székely népet ugyanúgy megilleti ez a jog, mint minden más népet a világon.
Ennek eléréséhez appellálunk a román kormányhoz, a román parlamethez, a román szenátushoz és minden felelősséget viselő románhoz:
Szembe kell nézni a realitással, el kell búcsúzni a nemzetállam eszméjétől és el kell ismerni, hogy Romániában nem csak románok élnek.
Jogos önrendelkezési szándékát fejezi ki a Székely Nemzeti Tanács- a székelység alulról közvetlenül megválasztott képviselete - amikor követeli a több mint 700 000 székely lakta Székelyföldön élő népességnek önrendelkezési jogát a régióátszervezés román terve ellen! Jelen regió-átalakítási tervezettel megsérti Románia
Az Európai Parlament és Tanács1059/2003/EK számú rendelete előírja, hogy ezeket a régiókat a gazdasági, társadalmi, történelmi, kulturális és környezeti körülmények figyelembevételével kell létrehozni. Ennek megfelelően lett önálló NUTS 2 régió Dél-Tirol, Valle d’Aosta, Friuli-Venezia Giulia, Korzika, Szardínia, Katalónia, Baszkföld, Galícia, Frízföld, Bretagne. Ez a NUTS 2 status illeti meg a Székelyföldet is, melynek hivatott képviselője a Székely Nemzeti Tanács.
Budapest, 2013. November 30.
Erdélyi Szövetség
Rádióműsorokban:
Határok nélkül:
http://www.mr1-kossuth.hu/hirek/radio-100723/hatarok-nelkul-buda-folk-band-uj-lemeze.html
180 perc:
http://www.mr1-kossuth.hu/hirek/radio-100723/180-perc-erdelyi-szovetseg.html