Erdélyi Szövetség

"Széles körben ismertetnünk kell a félrevezetett világgal a valóságos magyar múltat, s az igazság feltárása által vissza kell szerezzük szétszakított népünk önrendelkezési jogát" (Wass A)

Nyilatkozat 25 éves jubileumunk alkalmából

 

„meghagyom s írom, szeretettel intvén mind az Erdély és Magyarországi híveinket az egymás között való szép egyességre… a magyarországiakat, hogy az erdélyieket tőlük el ne taszítsák, tartsák ő atyjafiaiknak, és ő véreiknek, tagjaiknak” (Részlet Bocskai végrendeletéből)

  

25 évvel ezelőtt, a romániai falurombolás idején egybe forrt a nemzet, s mindenünnen indult segítség Erdélybe. Szövetségünk alapító tagjai közül június 27-én többen részt vettek a falurombolás elleni tiltakozó felvonulás szervezésében, s 1988. november 29-én meg alakult Budapesten az Erdélyi Szövetség.Alapító tagjaink között a magyar értelmiség színe-java, történészek, írók: Köteles Pál,  Raffay Ernő, Für Lajos, Páskándi Géza, Göncz Árpád, Kósa Ferenc, Botlik József, Kreczinger István, Halász Péter és Nagy László, Beke György.

 

A Szövetség 25 éves küzdelmeit felelevenítő előadásokat követően Mandics György író beszélt Sabin Ghermán felvetése - Románián belül külön önigazgatással működő Erdély - kapcsán nyíló új kommunikációs  lehetőségekről. A rendszerváltást követő évek magyar érdekérvényesítésre nyíló, de a kormányzat által ki nem használt, elszalasztott lehetőségek kulisszatitkairól beszélt Raffay Ernő professzor. Tari István a délvidéki autonómiatörekvések időszerű kérdéseiről beszélt. Kiállítottuk történész, író, költő tagjaink utóbbi 25 év alatt írt munkáit, mellyel a szellemi honvédelmet szolgálták.

A résztvevők közös nyilatkozatot szavaztak meg december 1-je, a román nemzeti ünnep kapcsán. 1918.december 1-én Gyulafehérváron Romániához való csatlakozást nem a magyarországi összrománság által, szavazás útján, egyöntetű szabályok szerint választott küldöttek szavazták meg, hanem az egyes helyi közösségek, civil szervezetek – művelődési intézmények, egyletek, kaszinók stb. és jelentős arányban az ortodox és görög katolikus egyházak – képviselői szűkebb vagy tágabb körében kijelölt „képviselői”. A magyarság kizárásával megszavazott Rezolucióból a kisebbségben maradó népcsoportokat a III/1-es paragrafus érintette:

„teljes nemzeti szabadság az együttlakó népek számára. Mindenik népnek joga van a maga neveléséhez és kormányzatához saját anyanyelvén, saját közigazgatással, saját kebeléből választott egyének által. A törvényhozó testületekben és az ország kormányzásában való részvételre minden nép népességének számarányában nyer jogot.” - Mindez porhintés volt. Amiként a mai román alkotmány, akár az 1923-as egységes román nemzeti államról beszél, ami nem mást jelent, mint etnikailag egyneműsített országot, ahol az eltelt 95 évben a gazdaságban, a közigazgatásban és az oktatásban,  a diszkrimináció különféle módjai a magyarság számbeli megfogyatkozását és erőszakos asszimilációját eredményezte.

 Az Erdélyi Szövetség mindezek miatt az alábbi nyilatkozatot fogadta el az ünnepi ülésen:

                                 NYILATKOZAT

95 évvel azután, hogy bevonult a román hadsereg Erdélybe, az erdélyi magyarság és székelység helyzete nem javult, hanem sok területen rosszabbodott. Sem a demokratikus rendszer, sem az Európai Uniós tagság nem teljesítették az elvárásokat, hogy lassan 100 éve a Trianoni békediktátum után Románia be fogja gyógyítani a magyarságnak okozott sérüléseket. Az a tény, hogy magyarok is részt vesznek a parlamentáris életben, csak eltakarja a valódi helyzetet a külföld felé.

 A székelység meglátta, hogy végveszély előtt állnak, mint soha a történelemben előzőleg. Az eddigi látszat béke helyett sürgősen igazi béke felé kell törekedni. Az igazi békét  csak a magyar nép önrendelkezése alapján lehet elérni. A magyar és székely népet ugyanúgy megilleti ez a jog, mint minden más népet a világon.

 Ennek eléréséhez  appellálunk  a román kormányhoz, a román parlamethez, a román szenátushoz és minden felelősséget viselő románhoz:

        Szembe kell nézni a realitással, el kell búcsúzni  a nemzetállam eszméjétől és el kell ismerni, hogy Romániában nem csak románok élnek.

 Jogos önrendelkezési szándékát fejezi ki a Székely Nemzeti Tanács- a székelység alulról közvetlenül megválasztott képviselete -  amikor követeli  a több mint 700 000 székely lakta Székelyföldön élő népességnek önrendelkezési jogát a régióátszervezés román terve ellen! Jelen regió-átalakítási tervezettel megsérti Románia

  • a Nemzeti Kisebbségek Védelméről szóló Keretegyezmény 16. szakaszát, miszerint „a felek tartózkodnak olyan intézkedések meghozatalától, amelyek a nemzeti kisebbségekhez tartozó személyek által lakott területeken az arányokat megváltoztatják”;
  • a Regionális Vagy kisebbségi Nyelvek Európai Chartája II. rész 7. Szakasz (Célok és elvek) 1/ b) pontját, miszerint „minden regionális vagy kisebbségi nyelv földrajzi körzetének tiszteletben tartása érdekében, hogy a fennálló vagy később létesítendő közigazgatási felosztás ne képezze e regionális vagy kisebbségi nyelv támogatásának akadályát”.
  • A Polgári és Politikai Jogok  Nemzetközi Egységokmánya I. cikkelyét, és a Gazdasági, Szociális és Kulturális Egységokmánya I. cikkelyét, melyek a népek önrendelkezési jogát tartalmazza.

Az Európai Parlament és Tanács1059/2003/EK számú rendelete előírja, hogy ezeket a régiókat a gazdasági, társadalmi, történelmi, kulturális és környezeti körülmények figyelembevételével kell létrehozni. Ennek megfelelően lett önálló NUTS 2 régió Dél-Tirol, Valle d’Aosta, Friuli-Venezia Giulia, Korzika, Szardínia, Katalónia, Baszkföld, Galícia, Frízföld, Bretagne. Ez a NUTS 2 status illeti meg a Székelyföldet is, melynek hivatott képviselője a Székely Nemzeti Tanács.

 

Budapest, 2013. November 30.

Erdélyi Szövetség

 

 

 

 

Weblap látogatottság számláló:

Mai: 35
Tegnapi: 9
Heti: 323
Havi: 1 022
Össz.: 251 539
Oldal: Nyilatkozat 25 éves jubileumunk alkalmából
Erdélyi Szövetség - © 2008 - 2024 - erdelyi-szovetseg.hupont.hu

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat