Erdélyi Szövetség

"Széles körben ismertetnünk kell a félrevezetett világgal a valóságos magyar múltat, s az igazság feltárása által vissza kell szerezzük szétszakított népünk önrendelkezési jogát" (Wass A)

 

A demokratikus ellenzék Lengyelországban és a Kárpát-medence magyarok lakta részein az 1980-as években" c. konferencia az „Ellenpontok" folyóirat létrejöttének 30. évfordulója tiszteletére


2012. szeptember 29-én, 9.00 órai kezdettel került sor az Erdélyi Szövetség és a Magyarországi Lengyelség Múzeuma és Levéltára szervezésében a múzeum kiállítótermében (1102 Budapest, Állomás u. 10.) „A demokratikus ellenzék Lengyelországban és a Kárpát-medence magyarok lakta részein az 1980-as években" c. konferenciára.

Konrad Sutarski, a múzeum igazgatója és Bácsfainé Hévízi Józsa, az Erdélyi Szövetség elnöke köszöntötte a megjelent előadókat és vendégeket. Buskó András, az Országos Lengyel Önkormányzat elnökhelyettese a testület nevében mutatta be a magyarországi lengyelek történetét és kulturális életét. Az elkészült programfüzetben kitért a legutóbbi időszak eseményeire és munkájára (Rákoskeresztúri köztemetőben felújított lengyel parcella, elkészült Lengyel Nyelvoktató Iskola épülete, Babusa János II. János Pál pápa szobra).

Konrad Sutarski (Magyarország-Lengyelország), író, az Országos Lengyel Kisebbségi Önkormányzat volt elnöke „Az 1995-ben rendezett lengyel-magyar szolidaritási konferencia” tapasztalatairól és a „Lengyel nyár, magyar ősz” című könyvről mondott néhány szót. Ezt követően Salamon Konrád (Magyarország), történész „A magyar ellenzék a nyolcvanas években” című előadásában ismertette a magyar politikai ellenzék korabeli működését.

 

Wojciech Bartelski (Lengyelország), közgazdász, Varsó Belváros (Śródmieście) Önkormányzatának polgármestere „A lengyel-magyar együttműködés a 80-as években és ma” című előadásában a testvérvárosi kapcsolatokról, az ezeréves lengyel barátságról és a távlati lehetőségekről beszélt.

 

 Balassa Zoltán (Szlovákia), közíró, újságíró „Magyar ellenállás a Felvidéken”, majd Tari István (Szerbia), író, közéleti ember „Magyar ellenállás a Délvidéken” című előadásában a külhoni magyarság nemzeti ellenállásáról és politikai aktivitásáról számolt be.

 

A szünetet követően Ryszard Czarnecki (Lengyelország), történész, EU-parlamenti képviselő „Lengyelek és magyarok az Európai Unióban a 80-as évek perspektívájából” a Közép-kelet Európa erősítésének szükségességéről beszélt, mely elengedhetetlen a lengyel-magyar együttműködés nélkül. Az EU globalizációs politikája mellett ezen régió független erősítése szükségszerű mind a Visegrádi négyek keretében, mind pedig a kölcsönös partneri együttműködés jegyében. A lengyel konzervatív Ryszard Czarnecki az EU Parlamentben februárban azt kifogásolta, hogy az uniós vizsgálat szövege egy tagállam miniszterelnökét teszi ki támadásnak. Úgy vélte, Orbán Viktor kormányának a korábban keletkezett romokat kell eltakarítania.

 

Mandics György (Magyarország-Románia), tanár, költő, író, újságíró, esszéíró, a temesvári 1989-es forradalom résztvevője „Temesvár 1989. tapasztalatai ma” című előadásában elmondta, hogy 1989-ben Tőkés László temesvári református lelkészt a nagyváradi püspök, Papp László, felfüggesztette állásából, és bírósági végzés alapján el kellett hagynia a parókiát. Tőkés ezt megtagadta, és azért, hogy megvédjék a támadásoktól, egy idő után az egyházközség férfi tagjai (alkalmanként 7-8 személy) felváltva biztosították a templom mellett lévő lelkészi szolgálati lakásának éjjel-nappali őrzését. A romániai forradalom Temesvárott kezdődött, Dózsa György megégetésének és a Bolyai-geometria megszületésének helyén, és épp Bolyai János születésnapján, december 15-én. Mandics György által szervezett demokratikus ellenzék mozgósítása nyomán a forradalom Ceaușescu megbuktatáshoz vezetett. Mandics György regénytrilógiában dolgozta fel az 1989-es temesvári forradalom résztvevőjeként szerzett élményeit. (Temesvári Golgota: 1. Megfeszítés sortűzzel; 2. Harmadnapra feltámadva; 3. Júdáscsók a forradalomnak, 1991).

 

B. Szabó Péter (Svájc-Magyarország), kisebbségi politikus „A magyar emigráció szerepe a kelet európai rendszerváltásban” című előadásában a „nemzeti emigráció – politikai emigráció”, a „szociális migráció” és a külföldi magyar emigráció fogalmát, tevékenységét és jövőjét mutatta be.

Tadeusz Jaskulski (Ausztria-Lengyelország), szociológus, újságíró, a Gazeta Polska bécsi tudósítójának „A lengyelek harca a szabadságért, az emigráció segítsége” című írását Konrad Sutarski olvasta fel. Ő volt a március 15-i szimpátia tüntetés egyik lengyel szervezője.

 Szőcs Géza (Magyarország-Románia), erdélyi magyar költő, politikus, az „Ellenpontok" szerkesztője „A lengyel példától Erdélyig, Amerikán keresztül” című előadásában az első romániai szamizdat folyóirat születését mutatta be. Ehhez kapcsolódott Tóth Károly Antal és Ilona (Svédország-Románia), közírók, az „Ellenpontok" létrehozói és szerkesztői „Így történt, Ellenpontok" című írása. — Szőcs Géza a kolozsvári Babeș–Bolyai Tudományegyetemen végzett magyar–orosz szakon 1978-ban. 1974–1977 között az Echinox című háromnyelvű diáklapot szerkesztette. 1977–1981 között az Igazság című napilap irodalmi munkatársa volt. 1979–1980 között Sütő András javaslatára egy évig Herder-ösztöndíjas volt Bécsben. 1981–1982 között Tóth Károly Antallal és Ara-Kovács Attilával szerkesztette az Ellenpontok című szamizdat kiadványt. Ennek következtében a román államvédelmi hatóság (Securitate) többször is letartóztatta és bántalmazta. 1985–1986 között a kolozsvári Irodalomtörténeti és Nyelvészeti Intézet kutatója volt. 1986–1989 között Genfben volt újságíró. 1989–1990 között a Szabad Európa Rádió budapesti irodavezetőjeként működött. 1989-től a Magyar Napló munkatársa lett. A romániai rendszerváltás után 1990-ben visszatelepült Kolozsvárra, ahol újságírói-szerkesztői munkája mellett politikai szerepet is vállalt: 1990–1991 között az RMDSZ főtitkára, 1991–1993 között politikai alelnöke volt. 1990–1992 között szenátorrá választották. 1992 óta az Erdélyi Híradó Könyv- és Lapkiadó Kft. elnöke. 1992 óta a Magyar Szemle szerkesztő-bizottsági tagja. 1994-1996 között az Orient Express felelős kiadója volt. 1996–1998 között a Magyar Polgári Együttműködés Egyesületének elnökségi tagja lett. 1996–2000 között a Hungária Tv Közalapítvány ellenőrző testületének tagja volt. 2007-től az Irodalmi Jelen főmunkatársa. 2008-tól a Hungária Tv kuratóriumának elnökségi tagja. 2010-től az Orbán-kormány Nemzeti Erőforrás Minisztériumának kultúráért felelős államtitkára. 2012-től a miniszterelnök kulturális főtanácsadója.

 

A konferenciát Csisztay Gizella, az Erdélyi Szövetség alelnöke és Konrad Sutarski, a múzeum igazgatója zárta.

Az előadások a Közép-kelet Európában élő magyar kisebbség helyzetével, a lengyel szolidaritás mozgalom hatásaival, a nemzeti soviniszta államokban rekedt magyar kisebbség elnyomásával valamint a demokratikus mozgalmak létrejöttével és a rendszerváltás kérdéseivel foglalkoztak. Ryszard Czarnecki és Wojciech Bartelski előadásai előremutató javaslatokat tartalmaztak a két nemzet barátságának erősítése érdekében.

B. A.

(in: Lengyelország magyarul.Budapest Főváros XVII. kerületi Lengyel Kisebbségi Önkormányzat honlapja.)

 

Weblap látogatottság számláló:

Mai: 44
Tegnapi: 19
Heti: 142
Havi: 978
Össz.: 128 892
Oldal: Lengyel-magyar konferencia 2012. szept.29.
Erdélyi Szövetség - © 2008 - 2018 - erdelyi-szovetseg.hupont.hu