Kedves kollégák!

 

Sok szereplővel könnyen betanítható, mert minden  gyereknek csak néhány mondatot kell megtanulni!  Nem kell feltétlenül a diákat sem kivetíteni, arra ügyeljünk, hogy kellő mozgás legyen a jelenetekben. Én általában a tanórán szövegolvasási gyakorlatot tartok, kiejtést, artikulációt magyarázok, majd kb. 10 órában a színpadon gyakorlunk. Általában 2 osztály között osztom fel a szerepeket. Az alábbiakban két feldolgozás - két műsor -  forgatókönyvét adom meg, a második videóját töltöttük fel:

                                                I.

 

BÁCSFAINÉ DR. HÉVIZI JÓZSA: PETŐFI ÉS VASVÁRI NYOMÁBAN … (1848.márc.15-i műsor)   

 

1.szín kivetítve: Pozsony, országgyűlés képe 2. dia,

 

 

 

(Énekkar kezd!: Énekkar a színpad előtt a nézőtéri soroknál oldalt áll. Az énektanár zongorán kísér végig, ez segíti az éneklést. Huszárnóta. Míg az énekkar leül az első sorokba a verbunkos halkan szól. majd lehúzzuk.)

 

 

 

 A függöny előtt a két mesélő két oldalról bejön, felolvasnak:

 

 O :1848. február 27-én hirdették ki  Párizsban a forradalom eredményét a köztársaságot! A párizsi forradalom híre március elsején ért Pozsonyba.

 

Március 3-án Kossuth Lajos megtette híres indítványát az országgyűlésnek felelős, és Bécstől független magyar kormány felállítására, melyet a követek többsége másnap elfogadott.

 

 

 

Zs: (Pest korabeli képeken,)

 

Milyen volt Pest? Kilencvenezerre szaporodott a lakosa, … A törzslakosság sört iszik, vagy rác-ürmöst. Németül tratyog és nem törődik a közügyekkel. A Pilvax Kávéházban a Közvélemény asztala oly népes volt némelykor, hogy több asztalokat kellett hozzá tolni. A Nemzeti Színház teatrálistái ide tartottak, mert itten termett a kritika. A fiatal óriásokkal tanácsos volt jó lábon lenni, sőt a vidéki színész is ide kukkantott be, ha nyomorúságos sorsa Pestre hajította, mert itt értették meg legjobban.

 

 

 

- függöny szétnyílik:     2. szín: vetíteni :PILVAX kávéház, 3.dia:

 

 

 

(Fent: korabeli fénykép kivetítve. bent 3 asztal,tollakkal, papírokkal, székekkel. szereplőknek kell 2 zászló Közvélemény asztala: fr szerzők: Hugó Viktor, Michelét, Béranger, Louis Blanc, Sue falain ott lógtak Mirabeau, Danton, Marat, Robespierre. A márciusi ifjak asztalok körül különféle laza tartásban, hol az egyik, hol a másik asztal mellől szólalnak meg felállva, előre lépve, gesztikulálva, pipázva, stb:) 

 

 

 

(Bejövő (Petőfi)  a Marseillaise-t fütyüli:)

 

Z:- Rendezzünk egy  nagy népgyűlést és lakomát a francia forradalmi lakomák mintájára a Rákosmezőn! Hívjuk meg az egyetemi ifjúságot!

 

P: „Sajtószabadságot szerezzetek, sajtószabadságot, csak azt ide!”

 

T: Dolgozzák ki a követeléseket pontokban fiatal barátaim.  Jó volna azokkal már készen menni Rákosra!

 

Sz: De ki legyen a szövegszerkesztő bizottmányban?

 

Sza: Hát… Petőfi,

 

B:  Irinyi,

 

Fi:  Jókai,

 

B: Vasvári– (hajóduda hangja hallatszik be):

 

Sza: Megjött Pozsonyból a hajó? Mi híreket hoz vajon? - (hirtelen ajtócsapások, fiatalok rohannak be:)

 

Zs:    Pozsonyból jövök!-. Bécsben kitört a forradalom.– (összeölelkeznek az ifjak és egyszerre kiáltják:)

 

-          Az osztrákok elkergették Metternich kancellárt!

 

F: - Ah, tehát őt is, nemcsak a franciák Lajos Fülöpöt, a királyt!

 

Pi:  Cselekedjünk, uraim! Ne tétovázzunk tovább, polgártársak!

 

Z:                    Polgártársak - szólt Irinyi -, Petőfinek igaza van. Mondjuk ki, hogy a tizenkét pont rögtöni életbeléptetését követeljük.

 

 

 

Mindenki:      Úgy van! Mondjuk ki! (Jókait felerőszakolták egy asztalra.)

 

Z:        Mit kíván a magyar nemzet?

 

Mindenki mondja: Legyen béke, szabadság és egyetértés.

 

Z: Kivánjuk a' sajtó szabadságát, censura eltörlését.

 

F:   Felelős ministeriumot Buda-Pesten.

 

Sza:            Évenkinti országgyülést Pesten.

 

Sz:                  Törvény előtti egyenlőséget polgári és vallási tekintetben.

 

P:   Nemzeti őrsereg.

 

Sza:            Közös teherviselés.

 

T:   Urbéri viszonyok megszüntetése.

 

Sz: Esküdtszék, képviselet egyenlőség alapján.

 

P:               Nemzeti Bank.

 

Z:               A' katonaság esküdjék meg az alkotmányra, magyar katonáinkat ne vigyék külföldre, a' külföldieket vigyék el tőlünk.

 

F:   A politikai statusfoglyok szabadon bocsáttassanak.

 

Sze:     Unio Erdéllyel.

 

Mindenki:      Egyenlőség, szabadság, testvériség!

 

 

 

Sze:     Menjük az orvos egyetemistákhoz! – (kimennek,2  zászlóval, kokárdával ének: Huszárgyerek, huszárgyerek..)

 

 

 

– függöny

 

(színpad átrendezése: nyomdagép ?, asztal, székek)

 

 

 

 

 

 

 

3. Szín(összehúzott függöny előtt:) : vetíteni utca, egyetemistákkal Petőfiék:

 

 

 

(, zászlóval, kokárdával énekelve bejönnek a szereplők és az énekkarosok, mint tömeg.  ének: Huszárgyerek, huszárgyerek..)

 

 

 

F:        Éljen a szabadság!

 

Sz:   Egyenlőség!

 

Sza:     Éljen Kossuth!    

 

Z:        Testvéreim, Legyen béke, szabadság és egyetértés! Követeljük jogainkat, melyeket tőlünk eddig elvontak s kívánjuk, hogy legyenek azok közösek mindenkivel.«

 

Lányok:         Halljuk Petőfit!

 

 

 

P:        Petőfi Sándor:   NEMZETI DAL

 

Talpra magyar, hí a haza!
Itt az idő, most vagy soha!
Rabok legyünk vagy szabadok?
Ez a kérdés, válasszatok! –
A magyarok istenére
Esküszünk,
Esküszünk, hogy rabok tovább
Nem leszünk!

 

Rabok voltunk mostanáig,
Kárhozottak ősapáink,
Kik szabadon éltek-haltak,
Szolgaföldben nem nyughatnak.
A magyarok istenére
Esküszünk,
Esküszünk, hogy rabok tovább
Nem leszünk!

 

Sehonnai bitang ember,
Ki most, ha kell, halni nem mer,
Kinek drágább rongy élete,
Mint a haza becsülete.
A magyarok istenére
Esküszünk,
Esküszünk, hogy rabok tovább
Nem leszünk!

 

Fényesebb a láncnál a kard,
Jobban ékesíti a kart,
És mi mégis láncot hordtunk!
Ide veled, régi kardunk!
A magyarok istenére
Esküszünk,
Esküszünk, hogy rabok tovább
Nem leszünk!

 

A magyar név megint szép lesz,
Méltó régi nagy hiréhez;
Mit rákentek a századok,
Lemossuk a gyalázatot!
A magyarok istenére
Esküszünk,
Esküszünk, hogy rabok tovább
Nem leszünk!

 

Hol sírjaink domborulnak,
Unokáink leborulnak,
És áldó imádság mellett
Mondják el szent neveinket.
A magyarok istenére
Esküszünk,
Esküszünk, hogy rabok tovább
Nem leszünk!

 

(Pest, 1848. március 13.)

 

 

 

(kivonulnak)

 

 

 

(Kivetítőn: Landerer és Heckenast nyomda képe jelenik meg:)

 

 

 

T: - Most egy bizottság bemegy a nyomdába s kinyomatja a tizenkét pontot. Addig türelem idekünn!

 

 

 

Sza: -A Nemzeti Dalt is nyomassák ki!

 

 

 

– függöny szétnyílik:

 

 

 

4. szín Landerer és Heckenast nyomda (nyomdagép, asztal, székek)

 

 

 

(Petőfi, Irinyi, Landerer Lajos, énekkarosok, mint tömeg)

 

 

 

P:- Azért jöttünk – (fordul Petőfi Landererhez) -, hogy e két kéziratot kinyomassuk.

 

 

 

(Landerer megnézi a kéziratokat:)

 

 – Lehetetlen , nincs rajta a cenzor engedélye!  - (A nép küldöttjei zavartan néztek össze; Landerer odasúgja Irinyinek):

 

 

 

– Foglaljanak le egy sajtógépet! (Egy géphez lép most Irinyi:)

 

-T:       E sajtót a nép nevében lefoglaljuk és követeljük kéziratunk kinyomatását.

 

 

 

-                      Az erőszaknak nem állhatok ellent – (feleli Landerer. )

 

 

 

 

 

                                               verbunk, közben Függöny zárul

 

 

 

 

 

 

 

5 szín: vetíteni: PILVAX kávéház: (szereplők+ énekkarosok+ Molnár Sára))

 

(3 asztal, széekek, kávé, bögre, szivar, pipa)

 

 (Petőfi ír és olvas):  vetített képek: nemzeti múzeum,Városháza,Helytartó Tanács, Táncsics börtöne

 

 

 

(felvételről bejátszás:)

 

„Délfelé elkészültek a nyomtatványok s ezrenként osztottak szét a nép között, mely azokat részeg örömmel kapkodta. Délután három órára gyűlést hirdettünk a múzeum terére, s a sokaság eloszlott.

 

 

 

A szakadó eső dacára mintegy 10.000 ember gyűlt a múzeum elé, honnan a közhatározat szerint a városházához mentünk. Rövid tanácskozás után a polgárság nevében aláírta a polgármester a tizenkét pontot, s az alant álló sokaságnak az ablakból lemutatta. Óriási kitörése a lelkesedésnek!... Minden ajkon e kiáltás:

 

- Budára, Budára!... a helytartó tanácshoz!... Nyittassuk meg a Stancsics börtönét! Budára!

 

 

 

A választmány legalább húszezer ember kíséretében fölment Budára a helytartó tanácshoz, és előadta kívánatait. A nagyméltóságú helytartó tanács sápadt vala és reszketni méltóztatott, és ötpercnyi tanácskozás után mindenbe beleegyezett. A katonaságnak kiadatott a tétlenség iránt a rendelet, a censura eltöröltetett, Stancsics börtönajtaja megnyílt.”

 

 

 

 

 

D:

 

- A bécsi udvar a pesti események hatására meghátrált, és a pozsonyi országgyűlés határozatait törvényre emelte. Kinevezte az első magyarokból álló, a magyar országgyűlésnek felelős kormányt gr. Batthyány Lajos vezetésével. Közben, titkon, a nemzetiségeket lázította a magyarok ellen:

 

 

 

(újságot olvasnak fel a két asztal körül ülő ifjak - felugorva, sétálva, izgatottan)

 

C:                                Az éjszaka érkezett a hír, hogy Jellasics horvát bán szeptember 10-én haddal átlépte a Drávát, hogy megdöntse a magyar kormányt.

 

Ki:      S a tótok velünk vannak-e?

 

K:        Hurbán tót pap a prágai szláv kongresszuson kifejtette: „El kell ragadni a magyaroktól Szlovákiát”… 

 

D:        De a tótok mintegy 100 ezren hősiesen harcolnak mellettünk! A ránk törő oroszoknak azt kiabálják, hogy „Csak menjetek az Alföldre, majd adnak ott nektek a mi honvédfiaink!”

 

E:        S mi hír Erdélyből ?

 

S:   A magyarok és szászok május 29-én tartották Kolozsváron az országgyűlést, ahol Erdély s Magyar Királyság egyesülése volt a tét.

 

Da:      Májusban Balázsfalván 30-40 ezer román gyűlt össze. Önálló nemzetgyűlést követeltek, s ellenzik az uniót Magyarországgal.

 

R: A kolozsvári utcán a magyarok azt suttogták: „Unió vagy halál”.

 

S:        Végül Brassó követe szavazta meg először az uniót, mire a többi szász követ is csatlakozott! Erről ír  Petőfi a Honderűben!

 

 

 

 

 

M:                              Petőfi Sándor:

 

KÉT ORSZÁG ÖLELKEZÉSE

 

És az idő eljött, bár nem hamar,
De nem is későn még, midőn
A szent imádság meghallgatva lőn,
Midőn eggyé lett mind a két magyar!...
Ki eddig a porban hevertél,
Légy üdvözölve kebelünkön, Erdély!
Oh nemzetemnek drága szép testvére,
Simúlj, simúlj testvéred kebelére,
Amelyben a szív most oly édesen ver...
Légy üdvözölve százszor, százezerszer!

 

 

 

 (Újságárus. rohan be)

 

…………………….: Megjelent a Rácújság április 4-i száma! A  magyarországi szerbek  önálló Vajdaságot akarnak! 

 

 

 

(odalépnek ketten, kérnek egy-egy példányt, pénzt nyújtanak át, szétosztják és olvassák a többieknek:)

 

 

 

E:                    Valóban elakarják szakítani Dél-Magyarországot!  Itt olvasom:

 

„hogy nemzetiségünket megőrizzük, nem csupán az egész határvidéknek, de az egész Bánátnak, Bácskának el kell szakadnia Magyarországtól.” Sándor szerb fejedelem pénzt, fegyvereket küldött a szerb felkelőknek, s egy önkéntesekből álló szerb sereget.

 

 

 

( újságárus rohan be:)

 

 

 

………………:          Tiszaföldváron, Magyarkanizsán, Törökbecsén vérengzések vannak! Megjelent a Futár friss száma!  Megmenekült Csáby Ferenc plébános a bácsszenttamási vérengzésből!  -  (ketten érte nyúlnak, olvassák)

 

 

 

D:        Akik benn maradtak, azoknak sorsa szerencsétlen, mert mindnyájukat megölték. Eddig már 114-et megöltek; az apró gyermekeket fölhajítják, és úgy szuronyra veszik, vagy a kanálisba hajigálják, hogy édesanyjukat a sáncba vihessék, paráználkodni. Akiket azután szintén megölnek. Harangozómat agyon lőtték. Templomomból kaszárnyát csináltak… Legalább 2-3000 az áldozat!

 

 

 

L:        Földvárra bevonulva a magyar katonák 37 levágott gyermekfejet találtak a katolikus templomban. Zentán 1849 februárjában kb. 2000–2800 magyart mészároltak le.

 

 

 

(kivetítés:… Balázsfalvi gyülés, 1848 , vagy: Vasvári zászlóval, katonáival érkezik: )

 

 

 

Vasvári Pál: – Uraim! „Honunk kebelében a felzendült rácok Bács és Torontál megyékben megkezdték a harcot és ontják a polgári vért. Nemzetünk kiirtására törekszik a vakmerő ellenség. Magyarok! Ha gyáván , védtelenül, becstelenül nem akarunk eltűnni a nemzetek sorából, fegyvert kell ragadnunk!” –

 

 

 

-          ének: Kossuth Lajos azt üzente, közben a függöny összecsukódik,

 

 

 

függöny előtt:      Petőfi:

 

ÉLET VAGY HALÁL!

 

A Kárpátoktul le az Al-Dunáig
Egy bősz üvöltés, egy vad zivatar!
Szétszórt hajával, véres homlokával
Áll a viharban maga a magyar.
Ha nem születtem volna is magyarnak,
E néphez állanék ezennel én,
Mert elhagyott, mert a legelhagyottabb
Minden népek közt a föld kerekén.

 

Te rác, te horvát, német, tót, oláhság,
Mit marjátok mindnyájan a magyart?
Török s tatártól mely titeket védett,
Magyar kezekben villogott a kard.
Megosztottuk tivéletek hiven, ha
A jószerencse nékünk jót adott,
S felét átvettük mindig a tehernek,
Mit vállatokra a balsors rakott.

 

S most a hála!... vétkes vakmerénnyel
Reánk uszít a hűtelen király,
S mohó étvággyal megrohantok minket,
Miként a holló a holttestre száll.
Hollók vagytok ti, undok éhes hollók,
De a magyar még nem halotti test.
Nem, istenemre nem! s hajnalt magának
Az égre a ti véretekkel fest.

 

Föl, nemzetem, föl! jussanak eszedbe
Világhódító híres őseid.
Egy ezredév néz ránk itélő szemmel
Atillától egész Rákócziig.
Hah, milyen múlt! hacsak félakkorák is
Leszünk, mint voltak e nagy ősapák,
El fogja lepni árnyékunk a sárba
És vérbe fúlt ellenség táborát!

 

 

 

függöny szétnyílik:

 

 6. szín: honvédek beszélgetnek valahol az országúton  (szereplők+énekkarosok)

 

kivetítve: Tordai hasadék(Erdély) képe

 

( A színpad baloldalán egy csoportban: Honvédek falatozva ülnek a földön, körülöttük hátizsákjaik,kupák,  elemórzsia a leterített pokrócon, fegyverek. Jobb oldalt egy kosarat ülnek körbe a tépéscsináló leányok és csíkokat tépnek vászonból, felcsavarják és a kosárba teszik.  Együtt énekelnek: Gábor áron rézágyúja…majd:

 

 

 

legényes néptáncbetét 

 

 

 

D:        A mi parancsnokunk az angol Guyon Richárd gróf, csak párducként emlegetjük, Branyiszkót ő vette be. Feleannyian voltunk, mint az osztrákok, de  a tábori lelkész, maga emelte föl a feszületet előre rontva – be is vettük az osztrák állásokat!

 

M: Amint látom édes öcsém, Te a híres Vörössapkás 9. zászlóaljból való lehetsz, …nemde bár? Tényleg oly vitéz az a Damjanich tábornok? Azt beszélik róla, hogy a sereg élén vágtat, ott ahol az ellenség a legsűrűbb?

 

A:        Hát bizony mikor lengő fekete szakállát meglátjuk a hadsorok élén, s feldörög „Utánam!” – csak azt kiáltjuk: Győznünk kell, mert Damjanich velünk van!

 

M:       De hiszen  rác maga is, s alig beszél magyarul…

 

A:        Tudod-e mit mondott a gyilkosoknak, mielőtt fölvonultunk ide, s elhagytuk a Bánságot?

 

„Ti kutyák! Én elmegyek. de visszajövök. Ha  Ti az alatt meg mertek moccanni, kiírtalak benneteket, hogy magva szakadjon a rácnak. utoljára magamat főbe lövöm, mint az utolsó rácot!"

 

 

 

M:       Csakis a legnagyobb közülük a mi tábornokunk, Bem apó, a lengyel. Fél év alatt kiverte Erdélyből az osztrákot, s a székelyeivel megmentette a vérengzőktől Kolozsvárt.

 

Petőfi harci dalait kinyomtatta, s köztünk osztotta szét. Petőfit maga mellett tartja saját fiaként, nem engedi a csatába mondván: Derék honvédet kapok akárhányat – Petőfi csak egy van a világon!

 

A:        S honnan lett fegyveretek, ágyútok?

 

B:                    A sepsiszentgyörgyi gyűlésen Gábor Áron maga ajánlotta föl, hogy ágyút önt, s 60-70 ágyút öntöttek a székely testvérek…

 

 

 

ének : Most szép lenni katonának, mert Kossuthnak verbuválnak – a fiúk közül előrelép a szavaló:

 

 

 

                                   Petőfi:

 

FÖL A SZENT HÁBORÚRA

 

Itt a próba, az utósó
Nagy próba:
Jön az orosz, jön az orosz,
Itt is van már valóba'.
Eljött tehát az utósó
Itélet,
De én attól sem magamért,
Sem hazámért nem félek.

 

Miért félnék az itélet
Napjátul?
Féljenek ők, kik viselik
Magokat oly galádul,
Kik rátörtek az ártatlan
Magyarra,
Most veri meg az úristen
Mindenható haragja!

 

Föl, hazámnak valamennyi
Lakója,
Ideje, hogy tartozását
Minden ember lerója;
Ki a házból, ki a síkra,
Emberek,
Most az egész Magyarország
Legyen egy nagy hadsereg!

 

 

 

 

 

(Másik sarokban 4 leány, tépéscsinálók egy nagy kosárba tépkedik a fehér szalagokat:)

 

 

 

(N a színpadhátnál a középső függönyön „kinéz”, visszafordul:)

 

-          Megjött a Rákóczi szabadcsapat zászlóavatásáról Teleki Blanka grófnő és Vasvári Pál! –

 

 

 

(Teleki Blanka grófnő lép be Vasvárival, zászlóval:)

 

-          Megérkeztünk grófnő.  Nagyváradtól idáig az út igen terhes volt, mind a hegyek közt jöttünk. Itt a havasi lázadó oláhok ellen kell harcolnunk. – (odalép  Vasvári a  bajtársaihoz,akik felállnak, tisztelegnek. kezet fog velük:)

 

-          Négy vármegyében hordattam meg a szabadságzászlónkat, s éppen ott, ahol egykor a hallhatatlan emlékű Rákóczi Ferenc küzdött; ötszázan szegődtek el hozzám! Nem én, hanem a haza hí benneteket, s tőletek várja, hogy megmutassátok, mit tud a magyar?

 

 

 

Teleki Blanka grófnő a tépéscsinálókhoz lép:

 

 - Igyekezzetek, kell a tépés a sebesültek kötözéséhez. A felkelő románok  egész Alsófehér , Torda-Aranyos és Kis-Küküllő vármegyében 8500 magyart mészároltak le! Itt a nagyenyedi református lelkész  feljegyzése! (szétosztja a lapokat:)

 

 

 

B (tépéscsinálók olvassák a szöveget):          Nagyenyedet az ortodox karácsony másnapján, 1849. január 8-án  Axente Sever és Prodan Simion pópák vezette román felkelők támadták meg. 800-1000 védtelen embert mészároltak le helyben, nem kímélve csecsemőt, nőt, aggastyánt sem. Közel ugyanennyien, akik mezítláb a környező hegyekbe menekültek, megfagytak a huszonnégy fokos dermesztő hidegben. A fosztogatás és vérontás látványától megrészegülő oláh csőcselék kit doronggal vert agyon, kit lándzsával szúrt keresztül, kit eltaposott, kit agyonlőtt – a gyilkolás módszerei nagyon változatosak voltak

 

 

 

K:       A híres református templomban összetörték az úrasztalát, az orgonát, a padokat, a karzatot. A fosztogató söpredék elpusztította a Bethlen Gábor által 1622-ben alapított református kollégium épületét annak híres könyvtárával együtt, valamint elhamvasztotta az erdélyi református egyház püspöki levéltárát is.  Jellemző, hogy az iszonyat kiáltásai és a dúlás eszeveszett alvilági hangjai még a Nagyenyedtől 22 km-re fekvő Mihályfalván is hallhatóak voltak. -

 

 

 

Teleki Blanka grófnő:

 

-          Egész Kalotaszeg magyarsága, s a békére vágyó oláhság is most Vasvári Pálban reménykedik! Kossuth megbízásával a kalotai havasokba megy, hogy megbékélésre szólítsa fel, s ha nem, megküzdjön Avram Jancu felkelőivel.

 

 

 

Vasvári Pál:

 

- Nincs egy talpalatnyi föld e hazában, melyet ősapáink drága vére ne öntözött volna. S most a magyartól évezredes birtokát akarják elrabolni, véren vett szabad hazáját rabszolgatanyává akarják alacsonyítani, s bennünket ki akarnak törölni a nemzetek sorából.

 

Mi készek vagyunk elveszni, csak a nemzet legyen szabad, és unokáink legyenek boldogok. Talpra magyar!

 

 

 

ének: fel fel vitézek a csatára–: közben a függöny összecsukódik  színpad átrendezéséhez, közben a

 

 

 

függöny előtt szavalat:

 

 

 

…C:

 

 Petőfi: Szörnyű idő  (részlet)

 

Szörnyű idő, szörnyű idő!

 

S a szörnyűség mindegyre nő.

 

Talán az ég,

 

Megesküvék,

 

Hogy a magyart kiirtja.

 

Minden tagunkból vérezünk,

 

Hogy is ne? villog ellenünk

 

A fél világnak kardja.

 

 

 

És ott elől a háború

 

Csak a kisebb baj;szomorúbb,

 

Mi hátul áll,

 

A döghalál.

 

Be kijutott a részed

 

Isten csapásiból, o hon,

 

Folyvást arat határidon

 

Két kézzel az enyészet.

 

 

 

Egy szálig elveszünk-e mi?

 

Vagy fog maradni valaki,

 

Leírni e

 

Vad fekete

 

Időket a világnak?

 

S ha lesz ember, ki megmarad,

 

El tudja e gyászdolgokat

 

Beszélni, mint valának?

 

 

 

függöny szétnyílik

 

 

 

 

 

7. szín:, őszi hangulatú erdélyi tájkép (Marosvásárhely) falevelekkel

 

(asztal, 2 szék) Szendrey Júlia ül és Teleki Blanka grófnő-korabeli viseletben – szétnyitott ernyővel áll az asztalnál, képeket, leveleket nézegetnek)

 

 

 

( Felvételről bejátszás: Petőfi levele:)

 

Marosvásárhely, 1849. július 29.

 

 

 

"Kedves édes Juliskám, e szempillantásban értem ide vissza hat napi szakadatlan utazás után. Fáradt vagyok; kezem úgy reszket, alig bírom a tollat.

 

Bemmel Berecken találkoztam; megálltam hintaja mellett s köszöntem neki, ő oda pillantott, megismerem, elkiáltja magát és kinyújtja felém karjait, én fölugrom, nyakába borultam, összeöleltük és csókoltuk egymást. A körülálló népség azt kérdezte Egresi Gábortól, hogy "fia ez a generálisnak?" Most még sokkal nyájasabb, szívesebb, atyaibb irántam, mint eddig, pedig eddig is az volt. Ma azt mondta, a másik segédtisztnek: "Jelentse a hadügyminisztériumnak, de vigyázzon, szó szerint jelentse: Adjutánsom, Petőfi őrnagy, újból szolgálatba lépett."

 

 

 

(Szendrey Júlia ül kérdez)

 

 - A református lelkész mi hírt hozott Vasváriról, grófnő?

 

 

 

(Teleki Blanka grófnő állva, lassan az elbeszélése közben a közönség felé kifordul:)

 

-  Havasnagyfalú határában 800 fős csapatával bekerítették az oláhok 1849. július 6-án, és a szakadékosban golyó és kőzápor fogadta. Vasvári elől lovagolt, fehér lova szügyét vér borította, a szép állat két lábra ágaskodott, aztán élettelenül rogyott össze. Egy ifjú átakarta adni neki a lovát, de ő nem fogadta el. mondván, az ágyukat akarja beállítani. A 250 velük harcoló székely utolsó percig  halálmegvető bátorsággal védte vezérét. Azt mondják, az oláhok csak a sajátjaikat temették el… 

 

-          S e pohár? – kérdezi a poharat felemleve éss felé nyújtva Szendrey J

 

-          Tódor, Avram Iancu tribunja fosztotta ki a halott Vasvárit! Tőle vásárolta meg Lőwy Dávid. Úgy mondják, oláh ünnepet Tódor mindig e poharat emelve köszöntött, mondván: „Ezzel iszom a magyarok véréből!” –válaszolja Teleki B, arcár kezébe temetve.

 

 

 

 (Kopogás. A cselédlány belép:)

 

 

 

- Asszonyom Bader János takácsmester van itt.

 

- Kéretem.  (Báder János öregesen, botra támaszkodva belép:)

 

 

 

- Kezét csókolom a hölgyeknek. -  (meghajlik:) - Asszonyom Petőfi Sándort keresi?

 

 

 

(Júlia kitörő örömmel áll fel):     - Petőfi él?! Tud róla valamit?

 

 

 

(Báder szomorúan):   - Levegő nélkül nem élhet senki…

 

 

 

- Mit akar ezzel mondani? – (kérdezi megdöbbenve Júlia. )

 

 

 

- Azon a szomorú napon néhányan kimentünk a csatatérre.  Az orosz és osztrák katonák egy része fosztogatta a sebesült és halott honvédeket, más része temette őket. Bennünket nem bántottak, hagyták, hogy ismerősöket keressünk. Nekünk ez szörnyű munka volt, őket talán szórakoztatta. Az egyik sir szélén megtaláltam Petőfi Sándort. Hatalmas szúrt seb volt a mellén, de még élt...

 

 

 

- Élt?! (arcát kezébe temeti Sz. J)

 

 

 

 

 

- Élt. El akartuk vinni, kértük a katonákat, engedjék meg, hogy orvost hozzunk, meggyógyíthassuk őt. Nem volt eszméleténél, de volt benne élet és azt hiszem, a szívét nem érte a döfés, élhetett volna. Durván elkergettek bennünket, megragadták Petőfi testét, bedobták a sírba...

 

 

 

- Elevenen? – (Sz. J lerogy a székre.) Báder miközben válaszol, lassan elfordul Júliától, középen  előre lép, és a nézőkhöz intézi az utolsó mondatokat:)

 

 

 

- Akkor még élt. Könyörögtünk a katonáknak, hogy ne temessék el elevenen. Azt mondták, hogy úgyis mindegy, hogy a sírban hal meg, vagy az orvosok segítik a másvilágra ezt a Kossuth-kutyát. Újabb és újabb hullákat hoztak s pár perccel később már semmit sem láthattunk Petőfiből. Rádobáltak egy csomó halott honvédet... El kellett menni a sir mellől... Csak messziről láttuk, hogy mikor megtelt a sir, elhantolták őket.

 

 

 

(Julia és Blanka összeborul fájdalmasan,  Blanka magához öleli az arcát eltakaró Júliát.)

 

 

 

függöny záródik. zene: Hidegen fújnak a szelek – Sebestyén Márta vagy Kárpátia együttes, 1 perc, lekeverve, majd a zárt függöny elé jön ki a szavaló:

 

 

 

Madách Imre : Nem féltelek hazám!

 

Bár ellened tör frigye zsarnokoknak,
Bár ellened tör irigy szolgahad,
Földönfutó népek megostromolnak,
Mint tengerár, megállsz, ha szikla vagy.
Nem féltelek, hazám!

Eldűltél volna, mint cser a viharban,
Ha a végzet nem nézett volna ki,
Hogy élj; nem törtek meg véres csatákban
A balszerencse századévei.
Nem féltelek, hazám!

 

Ameddig áll Branyiszkód kőrakása,
Mint órjás harcaid emlékjele,
Regét mond róla a Kárpát vadásza,
S viharként leng rajt hősök szelleme.
Nem féltelek, hazám!

Ameddig látom Alföld rónaságát,
Felette multak délibábja kel,
Szent vér hízlalja lengő dús kalászát,
És tápot a test, lélek benne lel.
Nem féltelek, hazám!

Az ősi bűn küldött ránk sujtoló kart,
A lánc helyét csak szent vér mossa le:
Hogy a jobb gyermek győzzön, Mózes elhalt
A pusztában s egy nemzedék vele.
Nem féltlek hát, hazám!

 

 

 

majd  : Szózat bejátszása, közösen énekeljük el  

 

 

 

 VÉGE

 

 

 

Források:

 

-          1848. Az 1848/49-iki magyar szabadságharc története. szerk. Jókai, Bródy, Rákosi Viktor, Révai testvérek, Bp,1898

 

-          Okos Márton: Vasvári Pál emléke Kalotaszegen. Kalauz kiadó, Kolozsvár, 2011.

 

-          Délvidéki S. Attila: Fejezetek a rácjárások történetéből. A szerző magánkiadása, Szekszárd, 2009.

 

 

 

Kellékek:

 

3-4 asztal székekkel,  ezüst vagy cserép pohár, kokárdák, zászlók, esernyők, újságok, francia könyvek, fr. forradalmárok képei belógatva a Pilvaxba. kopogtató bot, lópokróc a leheveredő katonáknak és átalvető vagy hátizsák, kanalak, poharak, étel, asztalkendő, fehér  szakadozott lepedő tépésnek egy nagy kosárral, 8. színhez Teleki Blankának fekete nagykendő,)

 

 

 

Jelmez: Vasvárinak, Telekinek, Szendreynek, Petőfinek kölcsönzőből, a többi lánynak húzott szoknya, blúz, a fiúknak öltönynadrág, a takácsnak munkásruha, bot, sapka

 

 

 

 

 

           1848.márc 15. Színjáték  II. műsor

 

(írta, rendezte: Bácsfainé Dr. Hévizi Józsa)                                              Ez látható a videón feltöltve

 

Bevezető: Énekeljük el közösen a himnuszt  (zene: énekkar)

 

                                       1. kép: Az Ellenzéki Kör

 

technikus: zene: (palotás!)3 pár palotással, asztalok szélén székekkel, kellékek: pipa, szivar, kupa,csésze, boros üveg, pohár, szörp.

 

Narrator:

 

Vörösmarty Mihály, a költő az Ellenzéki kör egyik alelnöke.  A reformországgyűlések 1847-től működő pesti klubja, az Ellenzéki kör, amely a Pesti Kör és a Nemzeti Kör egyesítésével jött létre. Elnöke Teleki László. Itt tartják a Védegyleti bálokat is. Bihary János cigányzenészei húzzák  talpalávalót!  Az évről-évre megtartott „köri bálok" valóságos tüntető felvonulások voltak a magyar beszéd, a magyar zene és tánc, valamint a nemzeti viselet mellett.

 

Vörösmarty :

 

-       Barátaim!  Városainkban rác, oláh, tót és német mellett alig hallani magyar szót! Budán a szerbek nagy számban vannak, kíváló kereskedők. Sokaságuk miatt ők külön, rác tanácsban intézhetik ügyes bajos dolgaikat. Gyulán a magyaroktól elkülönül a német város! Mióta küzdünk azért, hogy a hon hivatalos nyelve a magyar lehessen. Fejezzük ki ezt viseletünkkel is: Mától idegen szövetet és ruhát ne vegyünk!  Külföldi bort ne igyunk csak magyart!  S ne szívjunk  külhonból behozott szivart se!

 

Narrator:

 

1847-március 15-én az Ellenzéki kör konferenciát tartott, melyen már 1200-an vettek részt. Az ülést Kossuth Lajos nyitotta meg:

 

 

 

Kossuth Lajos :

 

Uraim! A Gyülde körül szerveződő udvarpárti főurak Dessewffy Emil vezetésével két évvel ezelőtt megalakították a Konzervatív Pártot. 

 

Félre kell tennünk a nézetkülönbségeket és meg kell alakítsuk az Ellenzéki Pártot, hogy a következő országgyűlésen elfogadtassuk a bécsi udvar által eddig megakadályozott reformokat!  A párt elnökévé Batthyány Lajost javaslom.

 

Zs ………….: Elfogadjuk!

 

Mindenki…………..Úgy legyen!

 

Narrátor:

 

Itt hangzott el először Vörösmarty: Ország háza c. verse

 

 

 

J: Ország háza - írta Vörösmarty Mihály

 

A hazának nincsen háza. Mért?
Volt idő, midőn nevére
Fölkelének, s amit kére
Nem keresvén cifra szóban,
Ami a szív legmélyén van,
Adtak drága bért,
Adtak érte vért.
Most midőn leszállt a béke
S a vérontó harcnak vége,
S a hazának,
Mint anyának,
Aki gyermekei körében
Áll ragyogva örömében,
Földerűlne boldog napja:
Most fejét szenny s gyász takarja.

 

Földön futva,
Bujdokolva,
Mint hivatlan vendég száll be
A szegény s kaján telekbe,
Hol nevét rút ferditésben
Ismerik csak átokképen.
Neve: szolgálj és ne láss bért.
Neve: adj pénzt és ne tudd mért.
Neve: halj meg más javáért.
Neve szégyen, neve átok:
Ezzé lett magyar hazátok.

 

Batthyány:  Uraim, a haza, s a nép sorsának jobbítása érdekében teendő reformokat Kossuth Lajos és Deák Ferenc hatodmagukkal kidolgozták.  Hallgassuk meg! S szavazzunk róla!

 

Kossuth: Ellenzéki nyilatkozat

 

Szükségesnek tartjuk, hogy Erdély és Magyarország teljesen és jogszerűen egyesíttessenek.

 

Az 1840-ki VI. törvénynek azon rendelete, hogy a magyar nyelv tudása a katonai véghelyeken is gyarapíttassék, végre nem hajtatott!

 

Sőt e részben elannyira semmi sem történt, hogy még az utasok s kereskedési árúszállítások is zaklatásoknak vannak kitéve a magyar nyelven szerkesztett útlevelek miatt. Az 1844-ki II. törvényczikkely azon rendelete, hogy az ország határain belőli iskolákban közoktatási nyelv a magyar nyelv legyen, teljesen végrehajtva máiglan sincs. Sőt az iskolákbeli magyar nyelvművelő társulatok kormányi rendelet által végkép eltiltattak. Kötelességünknek tartjuk kijelölni azon tárgyak főbbjeit, amiket a hon javára szükségesnek hiszünk. Ezek:

 

a) A közterhekbeni osztakozás. Mire nézve az eddig egyedül adózott nép terheinek megkönnyítését főbb kötelességünknek ismerjük;.

 

b) A törvény előtti egyenlőség.

 

c) Az urbéri viszonyoknak kármentesítés mellett kötelező törvény általi megszüntetése.

 

d) Az ősiség eltörlésével a hitel és birtokszerzés biztosítása

 

Zs: Elfogadjuk Kossuth javaslatát !

 

Mindenki: Vivát! Elfogadjuk, elfogadjuk!  - 

 

Zs: Ezen pontok a nép nevében írattatnak. Hallgassuk meg népünk költőjét, Petőfi Sándort.

 

Petőfi…Petőfi Sándor:   A nép nevében 

 

Még kér a nép, most adjatok neki!
Vagy nem tudjátok, mily szörnyű a nép,
Ha fölkel és nem kér, de vesz, ragad?
Nem hallottátok Dózsa György hirét?
Izzó vastrónon őt elégetétek,
De szellemét a tűz nem égeté meg,
Mert az maga tűz; ugy vigyázzatok:
Ismét pusztíthat e láng rajtatok!

 

S miért vagytok ti kiváltságosok?
Miért a jog csupán tinálatok?
Apáitok megszerzék a hazát,
De rája a nép-izzadás csorog.
Mit ér, csak ekkép szólni: itt a bánya!
Kéz is kell még, mely a földet kihányja,
Amíg föltűnik az arany ere...
S e kéznek nincsen semmi érdeme? – (megtapsolják.)

 

A: (csengetés)..:  Uraim, Batthyány Lajos akar szólni!

 

Batthyány:

 

Köszönöm, hogy elfogadták programunkat az Ellenzéki nyilatkozatot!  Közzétesszük azt zsebkönyvünkben az Ellenőrben Vörösmarty, Petőfi versei és  Pulszky Szemere Bertalan, Szalay László,írásai mellett! – felmutatja az Ellenőr c. zsebkönyvet

 

 

 

 Vörösmarty:            Zárjuk esténket Garay János soraival:

 

Föl tehát, ha még egy szikra benned.

 

Föl keletnek népe, tettre fel!

 

--------------------énekkar: Föl föl vitézek a csatára… vagy : Liszt Ferenc: Magyar fantázia.  -----------------függöny zárul zene szól, alatta a színpad átrendezése: hosszú asztal, székekkel. Ha kész nyílik a függöny, zene elhallgat

 

 

 

2. kép - Pozsony, országgyülés 1848. március 3

 

(csenget a levelezető elnök, asztalokon papír, toll, pohár, kupa, zajosak, csengő: 11./C-ből 3 fiú még beül! )

 

ülést levelezető elnök:

 

-          Megnyitom az országgyülésünk  Alsóházának  1848. március 3-i ülését. Kossuth Lajos, Pest megye követe kér szót!

 

Kossuth:

 

 „Emeljük fel politikánkat a körülmények színvonalára”. A bajok „valódi kútfeje” a bécsi bürokratikus abszolutista kormányrendszerben található.

 

A cél: alkotmányos átalakulás és érdekegyesítés, belső reform.

 

Ha mi ez országgyűlésről szétoszlanánk anélkül, hogy megvinnénk a népnek, mit e törvényhozástól annyi joggal és méltán vár, ki merné magára vállalni a felelősséget azért, ami következik?

 

Elhatároztuk, hogy a közös teherviselés alapján a nép közterheiben osztozni fogunk, s az ország új szükséginek pótlásáról is hasonló alapon gondoskodunk.

 

Elhatároztuk, hogy az úrbéri viszonyokbóli kibontakozást kármentesítéssel összekötve eszközöljük. Magyarországnak minden idegen beavatkozástól független nemzeti kormány kell!

 

 

 

bekiabálások:  -  úgy van!, úgy van!  -

 

Elnök:  -Szavazzunk Kossuth képviselő indítványáról! – (felállnak):

 

Mindenki: Elfogadjuk!

 

J   Küldjük át a Felső táblára, szavazzák meg a főurak és a főpapok is!

 

Narrator:…. Kossuth polgári átalakulást sürgető javaslatát a rendi országgyűlés alsótáblája azonnal elfogadta, a felsőtáblát azonban az osztrák kormányzat megakadályozta azzal, hogy a bécsi udvarba rendelte a felsőtáblát elnöklő nádort, István nádort.    Kossuth látva a halogató taktikát, a fővárosi Ellenzéki Körtől várta, hogy fogalmazzanak meg követeléseket, és azokat hozzák Pozsonyba, hogy az ingadozó képviselőket tettekre sarkallják.  

 

----------------------------------------függöny ------------------------------------------------

 

zene:  2 perc:  Berlioz Rákóczi induló, alatta visszarendezzük a három körasztalt a székekkel, ha kész, a zene elhallgat:

 

                                    3.  kép Ellenzéki kör, 1848. március 9:

 

(könyvet osztogatja a kosárból, közben belép I.D)

 

K: .Megjelent Táncsics Mihály  Népkönyve a parasztság sorsának javításáról!

 

Zs: -  Itt van Irányi Dániel! Kossuth üzenetét hozza Pozsonyból!

 

Ati kezében levelet olvasva lép be:  Petíciót kell vinnünk  Pozsonyba a követeléseinkkel!  Így a pecsovics képviselőket Kossuth mellé állíthatjuk!

 

A: De ki szerkessze meg?

 

Zs: Hát Irinyi Jóska! A Német-francia és Angolországi úti jegyzeteiben már egyszer összegezte a szükséges reformokat!

 

K: 12 pontban foglald össze barátom!

 

F:Követeljünk  egyenlő adózást!

 

Á: Állítsanak fel esküdtszéket!

 

F A nép is küldhessen képviselőket az országgyűlésbe!

 

A: Legyen évenkénti országgyűlés Pesten!

 

K Szabad sajtót akarunk!

 

A: A József napi vásáron március 19-én aláíratjuk a néppel a petíciót!

 

M:Igen szervezzünk bankettet, reformlakomát március 19-re, ahogyan a franciák tették februárban!

 

A : Éljen,

 

…………úgy legyen!

 

…………..Írjuk alá az íveket!

 

A: Hallgassuk meg Petőfit, a nép magasztos lelkű költőjét !  - (Petőfi középre áll):

 

Petőfi:  (Petőfi  DICSŐSÉGES NAGYURAK...)

 

Dicsőséges nagyurak, hát
Hogy vagytok?
Viszket-e ugy egy kicsit a
Nyakatok?
Uj divatu nyakravaló
Készül most
Számotokra... nem cifra, de
Jó szoros.

 

Tudjátok-e, mennyit kértünk
Titeket,
Hogy irántunk emberiek
Legyetek,
Vegyetek be az emberek
Sorába...
Rimánkodott a szegény nép,
S hiába.

 

Ezer évig híztak rajtunk
Az urak,
Most rajtok a mi kutyáink
Hízzanak!
Vasvillára velök, aztán
Szemétre,
Ott egyék a kutyák őket
Ebédre!...

 

Hanem még se!... atyafiak,
Megálljunk!
Legyünk jobbak, nemesebbek
Őnáluk;
Isten után legszentebb a
Nép neve:
Feleljünk meg becsülettel
Nékie.

 

Legyünk nagyok, amint illik
Mihozzánk,
Hogy az isten gyönyörködve
Nézzen ránk,
S örömében mindenható
Kezével
Fejeinkre örök áldást
Tetézzen.

 

---------------------------------------------------------------függgöny ----------------------------------

 

Zene: Erkel F: Hunyadi László

 

 4. kép márc 14. este, Pilvax: 

 

 

 

(lapok: Életképek, Nemzeti újság, Ellenőr, Hírlap, Jelenkor, Hazánk, Atheneum, Pesti Divatlap, Honderű, Pesti Napló, könyvek: Lamartine, Louis Blanc, Cabet, Mignet, Michelet könyvei)

 

           

 

Narrátor …  Vajda János így emlékezett azokra a hősi márciusi napokra:

 

Narrátor ….: „Azon ezer év alatt egyszer előforduló, ritka árkádiai időket éltünk, melyben a becsületes, vagy ami több, igaz embernek lenni – háládatos dolog volt…. A valódi tehetség, a lángész iránt valóságos rajongó tisztelet uralkodott a kedélyekben. A ravaszt, a filisztert utálta és kilökte önmagából minden kör, mint valami salakot a forrongó must.”

 

Narrátor ……………..: 1846-ban Petőfi kezdeményezésére megalakult  a költő irodalmi csoportja, a 10-ek Társasága  (Életképek körül) : Degré Alajos,  Petőfi Sándor, Jókai Mór, Tompa M, Kerényi Frigyes és a többiek. Csapódtak hozzájuk fiatal joghallgatók, egyetemisták, fiatal írókmint  Vasvári Pál, Irinyi József. 1847-ben már lapjuk is lett; az Életképek, ami a Fiatal Magyarország, a márciusi ifjak fórumává vált.

 

 

 

Jókai, (kintről jön be, „fogalmaz”): "Az irodalom hivatása az igazság eszméit terjeszteni ... az igazság eszméinek tetsző alakot adni ... Őrt állni az emberiség örök jogai felett..

 

 

 

Pálffy Albert A(könyvet mutat fel): Lamartine-tól A Girondisták története a legkedvesebb olvasmány!

 

 

 

Zs "Irányunk központja a népszellem."

 

 

 

Petőfi:  Évek óta reggeli és esti imádságom, mindennapi kenyerem, a francia forradalom története!

 

 

 

Sükei,: " E szó: nemzeti, magában foglalja történeti fejlődésünk egész filozófiáját."

 

 

 

Vasvári,  A kozmopolita azért vallja magát az emberiség apostolának, a nagyvilág polgárának, hogy körülötte levő szegény honfitársaival ne kelljen jót tennie", de "aki honáért tesz, az tesz az egész emberiségért".

 

 

 

F "Csak egy pártot ismerek: az igazságét"

 

 

 

Petőfi:

 

„Járjatok be minden földet

 

melyet isten megteremtett,

 

S nem akadtok bizonyára

 

A magyar nemzet párjára” (Petőfi A magyar nemzet)

 

 

 

Irinyi …Gergő: „Magára a´ sajtószabadságra nézve nincs nagy baj. A´ kormány nem akar sajtószabadságot? A magyar nyelvet sem akarta; ´s valamint kivívtuk a´ kőzvélemény által ezt, ki fogjuk vivni nem sokára azt is….

 

A.:  Mit keres itt Kmetty, aki a Bécsi udvarral megalkuvó Gyülde tagja?

 

Petőfi: „A honnak egy igaz zászlója van,

 

            ezt mi álljuk körül” 

 

 

 

…Mindenki:…. Úgy van!

 

 

 

A:  Távolítsuk el közülünk! – (Kmetty győri tanár fiát a fiú szereplők körülállják és kíkisérik a színpadról, amig a lányok a színpad elejére jönnek, hármasával tanácskozva állnak,  körben állva tervezgetnek a színpad előterében:

 

 

 

 

 

Molnár Sára: Fuvola.  Marseillaise szól,

 

 

 

berohan a hírnök (a nézőtér 4. sorában ült eddig, onnan): Bécsben kitört a forradalom! Nem várhatunk tovább! –

 

 

 

F:Még a párizsi forradalom hagyján. A franciákat csak megillette a dicsőség!

 

Á: Szörnyűség! Hát már a németek is, csak a magyar nem!

 

A: Nyomorúság, gyávaság! Szégyen lesz magyarnak lenni!

 

F:Hallottátok, azt terjesztik, hogy Petőfi a parasztok élén  táborozik Rákoson!

 

Zsi:Ne várjunk az Ellenzéki kör döntésére!

 

A: Késő a forradalmi lakoma március 19-i ideje!

 

A. Holnap menjünk az egyetemistákhoz!   

 

K. Olvassuk fel mindenütt a 12 pontot!

 

Z: De vegyük bele a politikai foglyok szabadon bocsátását is!

 

Á:  De miért nem ma, éjjel elfoghatnak benneteket!

 

A:  Most kevés ember van az utcákon! Legyen holnap!

 

Petőfi:  JŐJ EL VÉGRE, VALAHÁRA...

 

-          Jőj el végre, valahára,
Te határzó, te nagy óra,
Melyben e hon sorsa fordul
Akár rosszra, akár jóra.
Folyamodjunk ahhoz, ami
Hozzánk illik, merészséghez,
Dobjuk el már azt a kockát,
Ha fekete, ha fehér lesz!

 

--------------------------------------függöny ----------------------------------

 

énekkar: Adj Uram Isten derűsebb jövőt!

 

 

 

            5. kép Pilvax, 1848. március 15:

 

 

 

Narrator…N…………..: Vajda János költő Petőfi napjaként említi. „A márciusi merénylet nem volt épp oly gyerekség, mint később, szerencsés lefolyása után látszott. Egyenesen  ő csinálta, nélküle a március 15-i mozgalom nem keletkezhetett volna. A közvélemény asztala tagjai közül őkivüle egy sem volt eléggé bálvány arra, hogy föltétlen kövessék.”

 

Gy…Bécsben kitört a forradalom. Az osztrákok elkergették Metternich kancellárt!

 

Ni…  Ah, tehát őt is, nemcsak a franciák Lajos Fülöpöt, a királyt!

 

Petőfi………………:  Cselekedjünk, uraim! Ne tétovázzunk tovább, polgártársak!

 

T:  Polgártársak - szólt Irinyi -, Petőfinek igaza van. Mondjuk ki, hogy a tizenkét pont rögtöni életbeléptetését követeljük.

 

Mindenki:     Úgy van! Mondjuk ki! (Jókait felerőszakolták egy asztalra.)

 

 

 

B           Mit kíván a magyar nemzet?

 

Mindenki mondja: Legyen béke, szabadság és egyetértés.

 

N………………: Kivánjuk a' sajtó szabadságát, censura eltörlését.

 

P………………    Felelős ministeriumot Buda-Pesten.

 

D……    Évenkinti országgyülést Pesten.

 

A…       Törvény előtti egyenlőséget polgári és vallási tekintetben.

 

B…            Nemzeti őrsereg.

 

N     Közös teherviselés.

 

B……       Urbéri viszonyok megszüntetése.

 

A……   Esküdtszék, képviselet egyenlőség alapján.

 

D………           Nemzeti Bank.

 

B……   A' katonaság esküdjék meg az alkotmányra, magyar katonáinkat ne vigyék külföldre, a' külföldieket vigyék el tőlünk.

 

B            A politikai statusfoglyok szabadon bocsáttassanak.

 

P………  Unio Erdéllyel.

 

Mindenki:     Egyenlőség, szabadság, testvériség!

 

Petőfi:              Menjük az orvos egyetemistákhoz, a jogászokhoz, hiszen a reformlakomát támogató íveket  aláírták! – (kimennek,2  zászlóval, kokárdával énekkar: Huszárgyerek, huszárgyerek..) – függöny (színpad átrendezése: nyomdagép bevitele!)

 

 

 

6. kép (összehúzott függöny előtt, kívül:)

 

(, zászlóval, kokárdával énekelve bejönnek a szereplők és az énekkarosok, mint tömeg.  )

 

E            Éljen a szabadság!

 

V…Egyenlőség!

 

B           Éljen Kossuth!    

 

T   Testvéreim, Legyen béke, szabadság és egyetértés! Követeljük jogainkat, melyeket tőlünk eddig elvontak s kívánjuk, hogy legyenek azok közösek mindenkivel.«

 

D       Halljuk Petőfit!

 

Petőfi…           Petőfi Sándor:   NEMZETI DAL

 

Talpra magyar, hí a haza!
Itt az idő, most vagy soha!
Rabok legyünk vagy szabadok?
Ez a kérdés, válasszatok! –
A magyarok istenére
Esküszünk,
Esküszünk, hogy rabok tovább
Nem leszünk!

 

Rabok voltunk mostanáig,
Kárhozottak ősapáink,
Kik szabadon éltek-haltak,
Szolgaföldben nem nyughatnak.
A magyarok istenére
Esküszünk,
Esküszünk, hogy rabok tovább
Nem leszünk!

 

Sehonnai bitang ember,
Ki most, ha kell, halni nem mer,
Kinek drágább rongy élete,
Mint a haza becsülete.
A magyarok istenére
Esküszünk,
Esküszünk, hogy rabok tovább
Nem leszünk!

 

Fényesebb a láncnál a kard,
Jobban ékesíti a kart,
És mi mégis láncot hordtunk!
Ide veled, régi kardunk!
A magyarok istenére
Esküszünk,
Esküszünk, hogy rabok tovább
Nem leszünk!

 

A magyar név megint szép lesz,
Méltó régi nagy híréhez;
Mit rákentek a századok,
Lemossuk a gyalázatot!
A magyarok istenére
Esküszünk,
Esküszünk, hogy rabok tovább
Nem leszünk!

 

Hol sírjaink domborulnak,
Unokáink leborulnak,
És áldó imádság mellett
Mondják el szent neveinket.
A magyarok istenére
Esküszünk,
Esküszünk, hogy rabok tovább
Nem leszünk!

 

(Pest, 1848. március 13.)

 

 (Kivetítőn: Landerer és Heckenast nyomda képe jelenik meg:)

 

N: - Váasszunk egy bizottságot, aki bemegy a nyomdába, s nyomtassuk ki a tizenkét pontot! Kit küldjünk be?

 

D: Petőfit,

 

E: Vasvárit,

 

P: Jókait,

 

B: Irinyit,

 

D: Vidácsot!

 

D: -A Nemzeti Dalt is nyomassák ki!

 

 

 

 függöny szétnyílik -  7. kép Landerer és Heckenast nyomda   (nyomdagép, asztal, székek) (Petőfi, Irinyi, Landerer Lajos, többi szereplő, mint tömeg)

 

PAzért jöttünk – (fordul Petőfi Landererhez) -, hogy e két kéziratot kinyomassuk.

 

(Landerer megnézi a kéziratokat:)

 

ALehetetlen , nincs rajta a cenzor engedélye!  - (A nép küldöttjei zavartan néztek össze; Landerer odasúgja Irinyinek):

 

A         Foglaljanak le egy sajtógépet! (Egy géphez lép most Irinyi:)

 

T  E sajtót a nép nevében lefoglaljuk és követeljük kéziratunk kinyomatását.

 

A           Az erőszaknak nem állhatok ellent – (feleli Landerer. )  -

 

--------------------------------------függöny zárul ………… nyomdagéphang, technikus

 

…………………….. 

 

 kiűrítik a színpadot a tánchoz.  A baloldalt a függöny előtt egy kis asztalt teszünk be székkel, Petőfinek. Ének:, Most szép lenni katonának - énekli a kórus 2 versszak vagy Esik eső karikára...

 

                                   8. kép: asztal a függöny előtt oldalt

 

(Petőfi asztalnál ülve naplót ír, felnéz, felolvas, közben megáll, majd újra olvas):  vetített képek: nemzeti múzeum,Városháza,Helytartó Tanács, Táncsics börtöne

 

 „Délfelé elkészültek a nyomtatványok s ezrenként osztottak szét a nép között, mely azokat részeg örömmel kapkodta. Délután három órára gyűlést hirdettünk a múzeum terére, s a sokaság eloszlott.

 

 A szakadó eső dacára mintegy 10.000 ember gyűlt a múzeum elé, honnan a közhatározat szerint a városházához mentünk. Rövid tanácskozás után a polgárság nevében aláírta a polgármester a tizenkét pontot, s az alant álló sokaságnak az ablakból lemutatta. Óriási kitörése a lelkesedésnek!... Minden ajkon e kiáltás:

 

- Budára, Budára!... a helytartó tanácshoz!... Nyittassuk meg a Táncsics börtönét! Budára! -  A választmány legalább húszezer ember kíséretében fölment Budára a helytartó tanácshoz, és előadta kívánatait. A nagyméltóságú helytartó tanács sápadt vala és reszketni méltóztatott, és ötpercnyi tanácskozás után mindenbe beleegyezett. A katonaságnak kiadatott a tétlenség iránt a rendelet, a cenzúra eltöröltetett, Táncsics börtönajtaja megnyílt.

 

 A bécsi udvar a pesti események hatására meghátrált, és a pozsonyi országgyűlés határozatait törvényre emelte. Kinevezte az első magyarokból álló, a magyar országgyűlésnek felelős kormányt gr. Batthyány Lajos vezetésével.

 

(– függöny szétnyílik, Batthyányval az élen ünneplő tömeg, a néptáncosok zárják a sort, közben kiáltják:)

 

-          Éljen  Batthyány Lajos!  Éljen a kormány! Éljen a szabadság! – ( örömünnep, a tömeg félkört formál, a táncosok népünnepély szerűen táncolnak, szabadtánc!)  technikus: Rábaközi táncok elindítása, mielőtt a diákok körbe érnek!

 

 

 

                             -Néptánc szakkörösök:      néptáncbetét  (Rábaközi) 

 

 

 

Vége 

 

 

 

Forrásmunkák:

 

• Körmöczi Katalin: A márciusi ifjak nemzedéke. Magyar Nemzeti Múzeum, Budapest, 2000
• 1848. Az 1949/49-iki magyar szabadságharc története képekben. szerk. Jókai Mór, Bródy Sándor, Rákosi Viktor. Bp., Révai testvérek Irodalmi Intézet Rt. 1898.
• Hévizi Józsa: Autonómia-típusok Magyarországon és Európában, Püski Bp.,2001.

 

 

 

 

---

 

Amíg az oldal tulajdonosa nem helyez el itt tartalmat, addig a mai napi leglátogatottabb oldalak listája jelenik meg!

 

 

Oldal: Március 15-i iskolai műsorhoz színdarab forgatókönyve
Erdélyi Szövetség - © 2008 - 2024 - erdelyi-szovetseg.hupont.hu

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat